Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

39. §. Kikiáltási árul a zálogtárgynak a főkönyvbe bejegyzett becsértéke vetetik. Ha a kikiáltási ár meg nem ígértetik, a zálogtárgy azon alul is eladható. 40. §. Az árverésről jegyzőkönyv szerkesztendő, melybe az eladott zálogok minősége, becsértéke, árverési ára és a vevő neve pontosan feljegyzendő. Az árverési jegyzőkönyv az üzlet tulajdonosa és a hatósági kiküldött által aláírandó. 41. §. Az árverésen eladott tárgyakért befolyt összegből mindenek előtt a zálogüzlet tulajdonosának a kölcsön, ennek lejárt kamatai és üzleti díjak iránti követelése, továbbá az árverési költségek egyenlíttetnek ki. Árverési költségek fejében joga van az üzlet tulajdonosának a tettleg befolyt eladási ár minden forintja után 1 kranczárt igénybe venni. Az ezután netalán fennmaradó összegek az árverési jegyzőkönyv kíséretében azon község elöljáróságának adatnak át, melynek területén a zálogüzlet létezik. Az elöljárók a fölös összeget letéti őrzésbe teszik, s az eladott zálogtárgyak jegyzékének a jogszerű tulajdonos által egy év alatt felvehető összegek megjelölése melletti közhírré tétele iránt intézkednek. 42. §. A fölös összegek az illető felek számára kamat nélkül kezeltetnek, s amennyiben kellőleg közhírré teendő egy évi határidő alatt általuk fel nem vetetnének, az illető községi szegényalap javára fordíttatnak. A feleknek a fölös összegek csak az illető zálogjegy visszaszolgáltatása mellett adatnak ki." A kéményseprés szabályozására az alábbi §-ok szolgáltak: „43. §. Aki a megye területén ezen iparüzletet gyakorolni akarja, a törvény által kívánt kellékeken, s megbízhatóságán kívül jártasságát is köteles igazolni. 44. §. A megjárható kéményt kiégetni tilos; a meg nem járható (orosz) kémények kiégetése is csak akkor engedtetik meg, ha a ház fedele hóval van lepve, vagy eső esik és szél nem fú. A kéményseprő a szándékolt kiégetésről a községi elöljáróságnál eleve jelentést tenni tartozik. Ezen szabály áthágása, mint üzleti kihágás, büntetés alá vonandó. 45. §. Kötelességévé tétetik a kéményseprőnek, hogy az illető elöljáróknál jelentést tegyen oly kürtők, kémények vagy kemenczékről, melyeknél könnyen tűzveszélyt előidézhető hibát tapasztal. Ennek elmulasztása üzleti kihágás gyanánt büntetendő. 46. §. Egyébként a megyének a kémények rendes tisztítására vonatkozó 1861dik, illetőleg 1867-dik évi határozata, mely az 1872-dik évi 200. sz. a. kelt közgyűlési határozat által megerősített, továbbra is érvényben tartatik." A 47. §. a tűzi játékszerek készítésével kapcsolatos: „Ezen iparág gyakorlása az ipartörvény 8-dik §-a értelmében csak iparhatósági engedély mellett megkezdhető. Az engedélyezést megelőző eljárás a felhívott törvény 8-dik s következő §-ai rendeletéhez képest eszközlendő." A rendes, járati időhöz kötött személyszállítást az alábbiak szerint szabályozták: „48.§. Aki ezen üzletet gyakorolni kívánja, az a törvény által kívánt kellékeken kívül, ezen szabályrendelet 3-dik §-a értelmében, megbízhatóságát is tartozik igazolni. 398