Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kállay István: A levéltárak a törvényalkotás tükrében

ebben az időben inkább a formális, adminisztratív ellenőrzési részletkérdések kerültek előtérbe.

44 Az 1950:XXIX. törvény kimondta, hogy a nemzeti érdekű magánlevéltárak tulajdonosa köteles a levéltárat épségben és használható állpotban fenntartani, az anyag őrzéséről, szakszerű rendelkezéséről és kezeléséről a saját költségén gondoskodni. Ehhez a levéltári központ szakmai felügyeletet adott. A törvény lehetővé tette egyes iratok történeti értékűvé nyilvánítását.

45 A törvény jelentősége: létrejött egy erőteljesen központosított levéltári szervezet, valamint hogy az iratképzésre is kiterjesztette a levéltárak érdeklődését. Hibája volt viszont, hogy kimondta a megyei, városi levéltárak megszüntetését, amikor kellő fedezet (de igény sem) nem volt a kerületi levéltárak létesítésére.

46 Az Országos Levéltárat és a létesíteni tervezett állami levéltárakat 1952 novemberétől állami levéltáraknak nevezték el, ezeket az egységes levéltári hálózatba olvasztották. A közlevéltárak vették át a volt megyei, városi és községi, hiteleshelyi, volt hitbizományi levéltárak anyagát, illetve a közhatóságok, közhivatalok, köztestületek, intézetek, intézmények és közületi vállalatok ügyintézésében már nem használt iratokat, a megszűnt nemzeti bizottságok iratait. A levéltári szervezetet úgy alakították ki, hogy az ugyanazon városban működő, volt megyei és városi törvényhatósági levéltárakat egy állami levéltárrá vonták össze még akkor is, ha a korábbi elkülönülés meg is maradt. A LOK ezzel egyidejűleg a levéltárak személyi állományát a saját státusába vette. Ezzel tökéletessé vált a központosítás.

47 Az 1950:XXIX. törvény végrehajtása során jött létre az 185/1951. sz. minisztertanácsi rendelet. Ez kimondta, hogy minden közületi szerv a működése során keletkezett iratokat öt évig őrzi, majd ennek letelte után selejtezi. Ez a tárcák által kiadott részletes ügykörjegyzékek szerint ment végbe. Az öt éves időhatár miatt a levéltáraknak nagy mennyiségű iratot kellett átvenniök, ami az elhelyezési gondokon kívül a levéltári ügyfélforgalmat is nagymértékben megnövelte. Ezért a 45/ 1958. kormányrendelet az őrzési időt 10 évre emelte, valamint új ügykörjegyzékek összeállítását rendelte el.

48 Az 1955:XXXIL törvény a magyar levéltárügyet közvetlenül a minisztertanács alá rendelte. Ez az ideális állapot azonban nem tartott sokáig. Az 1957: XXVII. törvény visszahelyezte a Művelődésügyi Minisztérium alá. Ugyanakkor a 30 fős LOK helyett egy öt fős levéltári osztályt állított az élére.

49 A 112/1968. MM számú rendelet az állami levéltárak fenntartását és irányítását 1968. január 1-től a fővárosi tanács, illetve a megyei tanácsok alá helyezte. A Művelődésügyi Minisztérium a gyűjtőkör megállapításával, ügyviteli szabályzat kidolgozásával stb. „ágazati irányító és ellenőrző tevékenységet", vagyis lényegében szakmai-elvi felügyeletet gyakorol felettük.

50 A levéltárügy a nemzetközi életben élénk szerepet játszott, ami — Kosáry Domokos megállapítása szerint — „lényegesen megnyugtatóbb képet nyújtana, ha legalább ilyen hosszú lista követné, legalább annyi figyelem tanújeleként, a hazai levéltárügy lényeges elvi és gyakorlati, tudományos és szervezeti problémáit, azok elmélyedő, magas szintű tanulmányozását illetően". Értékelése szerint a központosítás pozitívuma a fondjegyzékek elkészíttetése, de a területi leváltárak a megoldatlan elvi és gyakorlati kérdések egész sorával léptek át 1967 végén az állami szervezetből a tanácsok hatáskörébe.

51 1969 jelentős dátum a magyar levéltárügy történetében, ekkor lépett hatályba az 1969 :XXVII. törvényerejű rendelet. Jelentősége, hogy kibővíti és pontosan körül39