Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

/ Hasonló felügyelet alkalmazandó a használatban levő mértékekre nézve is." A kávéházak és kávémérések szabályozása a 17—20.§-okban található: „17. §. Mindazok, kik ily nemű üzletre iparhatósági igazolványért folyamodnak, a törvényben és ezen szabályok részében foglalt kellékeken kívül a 9-dik §. értelmében a megnyitandó üzlet helyiségét is kimutatni kötelesek. A helyiségre nézve a 9-dik §-ban foglalt szabály megtartandó. 18. §. Kávéházakban és kávémérésekben bort, sert, pálinkát — a regálé jog megsértésével árulni vagy kimérni üzleti kihágás büntetése mellett tilos; kivéve azon esetet, ha ezen üzletek egyszersmind vendéglői vagy korcsmai üzletengedéllyel vannak összekapcsolva. Kávéházakban mindenféle kávéházi meleg és hűsítő italok árulása szabad. Kávémérésekben azonban csupán csak kávé (fekete vagy tejes) árultathatik. 19. §. A kávéházak és kávémérések közerkölcsiség és rendészeti tekintetből a 14-dik §. értelmében az illető községi elöljárók, illetőleg kapitányok felügyelete alatt állanak. 20. §. Az üzlettulajdonosok a helyiségeikben elkövetett, közerkölcsiséget sértő minden tényért feleletre vonandók." A zsibáruskodásról a 21. §. így intézkedett: „Kik ezen iparhatósági igazolványért folyamodnak, a törvény és ezen szabályzat általános részében foglalt kellékeket tartoznak igazolni." 22 — 25. §-ok a cselédszerzést szabályozták: „22. §. Ezen üzletre iparhatósági igazolványért folyamodó a törvényben és ezen szabályrendelet általános részében foglalt kellékeket tartozik igazolni. 23.§. Az üzlettulajdonos, legyen az magánszemély vagy társulat, köteleztetik: rendes üzleti könyvet vezetni, melybe a jelentkező cseléd neve, cselédkönyvének száma s netaláni egyéb okmányai, elhelyezésének napja, gazda neve, kinél elhelyeztetett pontosan bejegyzendő. Köteleztetik továbbá: 24. §. azon cselédeket, kik cselédkönyv vagy egyéb igazolványok nélkül jelentkeznek az illető elöljáróknál, tekintve: a városi kapitányságnál, azonnal feljelenteni. 25. §. Különben pedig tartozik az üzlettulajdonos magát a megye által kiadott cseléd-rendszabályokhoz alkalmazkodni." A zálogra való kölcsönzés szabályozása a rendelkezés leghosszabb fejezete. A 26—42. §-ok foglalkoznak ezzel a témával: „26. §. Magán zálogüzletek a helyi viszonyok által korlátozva levén, azok csak a fennforgó szükséghez képest létesíthetők; folytonos hatósági és rendőri felügyelet alatt állanak, és iparhatósági külön személyes jogosítvány nélkül meg nem nyithatók. 27. §. Aki a megye területén magán zálogüzletet akar nyitni, az ipartörvényben s ezen szabályrendelet általános részében foglalt kellékek igazolásán kívül biztosítékot tartozik letenni. 28. §. A biztosíték mennyiségét, az üzletnek szándékolt kiterjedéséhez képest, az első fokú iparhatóságnak (rendezett tanácsú városokban a tanács, egyéb helyeken a szolgabíró) véleményes jelentése folytán a megyei alispán, mint másodfokú iparhatóság állapítja meg. 29. §. A biztosítéki összeg a rendezett tanácsú városoknál a városi pénztárba, egyéb községeket illetőleg a megyei letéti pénztárba készpénzben vagy árfolyam szerinti értékpapírokban leteendő; és ezen összeg a letevő javára a fennálló szabá396