Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

Kecskeméti és kalocsai törvényszéki elnök: Farkas Károly Bernáth György Zlinszky György Árvabizottmány: Hajnik Péter, Kapczi Tamás. A tisztújításon a cs. kir. megyefőnökség idején szolgálatot teljesítők nem vagy alig kerültek megválasztásra, mivel előzőleg úgy határoztak, hogy azokra nem voksolnak, akik csak 24 óra hosszat is szolgálták a Bach-rendszert. A néhány mégis megválasztott egyén — mivel rövid ideig volt szolgálatban — a tisztikar alacsonyabb állásaiba került. Egyedül Gerlóczy Imre főlevéltárnok maradt állásában, bár a Bach-rendszerben végig működött.

86 Pest megye újjászervezte a kísgyűlést is, amely két közgyűlés között a 48 előtti szokásoknak megfelelően intézkedett. A kisgyűlést a tisztikar vezető tagjai alkották, az hetente, szükség szerint többször is összeült, az ülésen bármelyik bizottmányi tag résztvehetett.

87 A megyei mezővárosok önkormányzati törekvéseit biztosította a megyebizottmány.

88 Ráckeve mezővárosban a tanács választásakor a volt cs. kir. szolgabíró véleménye szerint „bíráskodási képzettség" nélkülieket választottak, és ezért a választást meg akarta változtatni. A felterjesztésre a megye válasza azonban nemleges volt, és arra utasította a választottakat, hogy kötelességüket pontosan teljesítsék.

89 Nyáry Pál első alispán előterjesztése alapján 1861. január 10-én a megyebizottmány a folyamatban levő ügyek intézésével kapcsolatban elhatározta, hogy „a törvénytelen hatóságoktól, — mint a kancellária és helytartótanács — érkezett megkeresések"-etazúj tisztikar tagjai csupán „közigazgatási sürgős intézkedések" esetén intézzék el.

90 Az önkényuralmi hivatalok megszűnésével egyidejűleg megyeszerte kisebb-nagyobb megmozdulások voltak a csendőrség erőteljes fellépéséig. Leszaggatták vagy megrongálták a császári címereket, a hivatali ablakokat bezúzták, összetörték a berendezést és pusztították a Bach-rendszer intézkedéseit tartalmazó iratokat.

91 A tisztújítás során megválasztott járási főszolgabírák és alszolgabírák azonnal megkezdték működésüket. A járások területét kerületekre osztották és meghatározták a kerületek élén álló tisztségviselőket.

92 Ugyanekkor kijelölték az alszolgabírák, orvosok és többi tisztviselők szolgálati székhelyét és lakhelyét. Az új megyehatóság forradalmi hangulatban tevékenykedett, ám megalakulása után a császár előtt rövidesen világossá vált, hogy az összbirodalmi érdekek veszélyeztetve vannak: felbomlott a rend és nyugalom, de ami még ennél is súlyosabbnak tűnt, az adójövedelmek is elmaradtak. Ezért a császár 1861. január 16-án erélyes hangú leiratban dorgálta meg a megyét. Pest megye válaszfeliratát az 1861. február 11-én tartott közgyűlésen határozta el, amely nyomatékosan hangsúlyozta, hogy: „... a megyék szigorúan a törvényekhez ragaszkodva nem fogadnak el, és nem teljesítenek felső rendeleteket, melyek a törvénybe ütköznek..." A törvényben foglaltak megtartása érdekében nem szedi be a törvénytelen adókat és az újoncozásban sem tevékenykedik. Hiszen nem felejtette még el Pest megye az elmúlt „tizenkét év, az erőhatalom éveinek, még égetően sűjtoló nyomását" és „a nemzet legmélyebb lealáztatása, az idegenek által idegenül lett kormányoztatás felett is elfojtotta élénken kitörni vágyó érzelmeit..."

93 321