Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

A megyefőnöki hivatalban tevékenykedett továbbá Számvevő: Könyvey Lipót, (2 fő) Intó'dy György Számvevői segédek: Hervoyeh Antal, (2 fő) Udvarlaky György Számvevői díjnokok: Csery Lajos, Dukai József, Vándory Gyula, (4 fő) Hauszman Károly Levéltárnok: Gerlóczy M. Imre (nevét magyarosította) Levéltárnoksegéd: Becser Soma Házgondnok: Hegedűs János Házgondnok írnok: Gullnerics Károly Főorvos: Schmidt János Tiszti főorvos: Jessény Zsigmond Alorvosok: Geszner Mihály, Földes József, Merkel Emil, Sipos János, (5 fő) Skoták Adolf.

58 II. Pest-Solt megye (székhelye Kecskemét) megyefőnökének személye 1851. januártól—júniusig változatlanul Keresztessy József. 1851. júniusában Horváth Mihály vette át a tisztséget. Pest-Solt megye területe ekkor 95 négyzetmérföld, lakossága 215.057 fő. Területén hét járást alakítottak ki. 1. Kecskeméti járás, 5. Kalocsai járás, 2. Ceglédi járás, 6. Hajósi járás, 3. Nagykőrösi járás, 7. Kiskőrösi járás. 4. Solti járás, Az egyes járások élén álló főszolgabírók az alábbiak: Kecskeméti járásban: Mészáros Zsigmond, Ceglédi járásban: Moravcsik György, Nagykőrösi járásban: Molnár Mihály, Solti járásban: Hajós Menyhért, (Tas helységben) Kalocsai járásban: Mészáros Károly, Hajósi járásban: Csemyus Imre, Kiskőrösi járásban: Radácsy Frigyes.

59 (Kecel helységben) (A többi tisztségre — pl. alszolgabíró, díjnok stb. kinevezettek neveit tartalmazó iratot mindezideig nem találtunk.) Bach belügyminiszter határozatával létrehívott politikai közigazgatási hatóságok (1850. szeptember 30.) feladatkörébe tartozott a 1. népességnyilvántartás, statisztikák összeállítása, 2. a hadsereg kiegészítése, ellátása, élelmezése, 3. a csendőrség alkalmazása, 4. útlevélügyek, 5. ipar- és kereskedelmi ügyek, 6. egészségügyek, 7. községi ügyek ellenőrzése, 8. az egyházi, az iskolai és alapítványi ügyek, 9. a jótékony és nyilvános intézetek felügyelete, 10. a fogházak igazgatása, 11. a sajtófelügyelet, 12. út- és hídfenntartás, 13. adók kivetése és beszedése, 14. földművelési és szabadalmi ügyek, 15. vízjogi és épületkisajátítási ügyek és 16. költségvetések készítése. 310