Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

pedig: a pesti megyefőnökség területe és megyefőnöke változatlanul hagyása mellett a Pest-Pilis megye nevet kapja; a kecskeméti és a kalocsai megyefőnökséget pedig 1850. október 25-én Pest-Solt megye néven egyesítik,

55 Pest-Solt megyei főnökké Keresztessy Józsefet nevezik ki. 1850. december 18-án a pesti kerületi kormányzat vezetője Augusz Antal cs. kir. kerületi főispán lett. A pesti kerületi kormányzat megalakulása egyben a miniszteri biztosságok megszűnését, ill. átalakulását jelentette. Magyarországon a kerületi kormányzatok kialakítását Bach belügyminiszter a katonai kormányzat megszüntetése és a polgári közigazgatás további különválasztása céljából határozta el. A magyarországi politikai közigazgatási hatóságok új szerkezete

50 Öt kerületre osztotta fel az országot közigazgatási tekintetben. A cs. kir. kerületi főispán közvetlenül a „Magyarországi cs. kir. helytartóság"-nak (K.k. Statthalterei für Ungarn) volt alárendelve. A helytartóságon a polgári ügyek intézője Geringer Károly volt. Ez az új szervezet 1851. január 1-vel lépett életbe, bár a cs. kir. kerületi főispánt, Augusz Antalt már előző év decemberében kinevezték. 2. A provizórium időszaka 1851. január—1853. április Pest vármegye területe tehát 1851. január 1-től kezdődő hatállyal két részre oszlott. I. Pest-Pilis megye új megyefőnököt' kapott Kapy Ede személyében. Kapy Ede Sáros megyei földbirtokos, konzervatív szemléletű személy, akit Geringer 1849. augusztus 10-től Heves megyébe küldött a "rend fenntartására" és a hangulat megfigyelésére. Majd 1849. októberétől ugyanitt egri kerületi főbiztosként tevékenykedett. 1850. szeptember 11-től néhány hónapra a kassai miniszteri biztosi tisztséget látta el, ahonnan 1851. január 1-i hatállyal helyezték át Pest-Pilis megye élére, megyefőnöknek.

57 Pest-Pilis megye területe ekkor — az 1850. évi népszámlálás adatai szerint — 94 négyzetmérföldre terjedt ki, lakóinak száma 342.990 (Buda és Pest sz. kir. városokkal együtt). Székhelye: Pest. Területét nyolc járásra osztották fel: 1. Szentendrei járás, 5. Pilisi járás, 2. Budaörsi járás, 6. Dabasi járás, 3. Váci járás, 7. Ráckevei járás, 4. Gödöllői járás, 8. Nagykátai járás. A járások közigazgatási teendőit a kinevezett és esküt tett főszolgabíró látta el, akinek munkáját alszolgabíró és díjnok segítette. Tisztviselők Szentendrei járásban: főszolgabíró: Stephanovits István alszolgabíró: Holecz Pál díjnok: Homoky Endre 308