Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban

a nagyszámú nemességet, amely eddig is részt vehetett a követválasztásban, s feljogosították mindazon őshonos, vagy honosított nagykorú férfiakat, akik sem gazdái, sem gyámi felügyelet alatt nem álltak, s bűnvádi nyomozás sem indult ellenük, hogy szabadon éljenek választói jogukkal, ha a vagyoni cenzusnak is megfelelnek, azaz szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 forint értékű ingatlant, egyéb községekben pedig 1/4 telket kitevő jószágot mondhatnak magukénak. Mentesültek a cenzus alól a kézművesek, kereskedők és gyárosok, ha tulajdon üzemmel bírtak, s legalább egy segédet foglalkoztattak, továbbá azok is, kik évi 100 forint biztos jövedelmet képesek voltak kimutatni, vagy honoratiori állással (tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, művészek, tanárok, az akadémia tagjai, gyógyszerészek, segédlelkészek, községi jegyzők és tanítók) bírtak, nemkülönben a bejegyzett városi polgárok.

82 Pest megye kisgyűlése április 28-án rendelkezett a rendezett tanácsú községekben lefolytatandó képviselőválasztásokról, külön is emlékeztetve az illető községeket a vonatkozó törvénycikk és az annak végrehajtását szabályozó belügyminiszteri rendelet azon előírására, hogy más qualificatio szerint kell elvégezniük választópolgáraik összeírását, mint amilyent az 1848. évi XXIII. te. 6. § megszabott.

83 Másnap elvégezték a tíz választókerület beosztását, s kijelölték azok központját. Talán nem érdektelen az alábbiakban közzétennünk ennek az összeírásnak az eredményeit, meggyőződve lévén arról, hogy ezek a számszerű adatok más összeírások — a megyében tartózkodó zsidók, az állandó nemzetőri szolgálatra kötelezettek, a haza oltárára adakozók, a birtokos nemesek, a helybéli mágnások, a mozgóvá tett nemzetőrök, az ismert arányban kiállított honvédek, stb. — ismeretében adalékul szolgálhatnak a megye 1848. évi népességének majdan megejtendő pontos rekonstrukciójához. A megyei számvevői hivatal által végzett számítások szerint a megye lakossága — a kiemelt Nagykőrös, Kecskemét és Cegléd leszámításával — a következő módon oszlott tíz többé-kevésbé egyenlő részre: /. Szentendrei választókerület: Visegrád — 878, Bogdány — 2077, Tótfalu — 2160, Pócsmegyer — 955, Pilisszentlászló — 367, Szentkereszt — 809, Monostor — 822, Szentendre - 3329, Pomáz - 2344, Csobánka - 1084, Pilisszántó - 967, Kalász — 1330, Borosjenő — 621, Békásmegyes — 642, Üröm — 553, Óbuda — 6341, Piliscsaba - 1002, Vörösvár - 1507, Tinnye - 1188, Szentiván - 475, Solymár - 957, Perbál - 1207, Kovácsi - 1106. 23 község = 32 721 lakos. II. Ráckevei választókerület: Hidegkút — 595, Tök — 1324, Jenő — 653, Zsámbék - 2257, Telki - 182, Budakeszi - 2263, Páty 2091, Torbágy - 1006, Bia - 1544, Budaörs - 2381, Törökbálint - 1327, Albertfalva - 234, Promontor (Budafok) - 2591, Tétény - 2016, Csepel - 867, Szigetszentmiklós - 1971, Tököl - 1719, Csép - 783, Szigetújfalu - 877, Szigetszentmárton - 535, Ráckeve - 3237, Becse - 501, Lórév - 533, Makád - 1251. 24 község = 32 638 lakos. III. Püspökváci választókerület: Káptalan- és Püspökvác — 13 321, Duka — 275, Csővár — 587, Ácsa — 738, Püspökhatvan — 1076, Tótgyörk — 626, Kisnémedi - 572, Szilágy - 766, Szór - 33, Váchartyán - 494, Sződ - 890, Rátót - 494, Kisújfalu - 331, Bottyán - 383, Mácsa - 1023, Kisszentmiklós 599, Zsidó - 557, Iklad - 588, Domony - 1141, Kartal - 1025, Kiskartal - 65, Aszód — 1917, Verség — 1040, Mindszent — 58, Veresegyháza — 1056, Csornád - 603, Göd - 285, Szada - 802. 28 község = 31 345 lakos. 281