Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban

SIMON V. PÉTER Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban „Magyarországon jelenleg, amint tettleg van, két hatalom uralkodik. Egyik áll Posonban a ministerelnökből meg társaibul ... és a törvényhozótestbül. A másik Pesten a Közbátorsági bizottmánybul, melynek elnöke és vezére, Nyáry, legbefolyásosabb tagjai: Petőfi, Irinyi, Klauzál, Degré, Perczel, Irányi. Posonban a törvényhozótest azt véli, ő átalakítási törvényeket alkot, e bizottmány pedig azt tartja, hogy azokat a forradalom már kivítta."

1 A kortárs megfigyelő helytállóan fogalmazta meg a pesti forradalom győzelmét követően kialakult hatalmi viszonyok lényegét, amikor március 21-én kelt elemzése középpontjába a hatalom megosztottságának tényét állította, s akkor sem vetette el a sulykot, amikor a sajtószabadság kivívásának óráiban megalakult, a forradalom első eredményeit védelmező, s a pesti mozgalmak kiterjesztésén és továbbfejlesztésén munkálkodó Közbátorsági Bizottmánynak mintegy a Comité de Salut Public szerepét tulajdonította, egyúttal azonban alaposan le is egyszerűsítette a valóságos helyzetet. Az idézett tudósítás keletkezésekor nem kettős hatalom volt az országban, s az erők a továbbiakban sem csupán két pólus köré tömörültek; az egymással majd együttműködő, majd szembeforduló pozsonyi liberálisoknak és pesti radikálisoknak egyaránt számot kellett vetniük a feltétlenül meggyengült, de továbbra is működőképes harmadik hatalmi tényezővel, az abszolutizmust megtestesítő központi kormányszékekkel, amelyek változatlanul Bécsből vették utasításaikat, s szükség esetén hatvanezer főnyi sorkatonaságot mozgósíthattak a forradalom erőivel szemben.

2 Ugyanakkor Pest város közbátorságra ügyelő választmánya megfelelő tömegkapcsolatok híján sem lehetett képes a március 15-én megszerzett kezdeményezőszerep tartós megőrzésére, s arra, hogy egy hónapi működése során akaratát minden egyes kérdésben a törvényhozásra kényszerítse, a formálódó kormány, vagy akár csak a provizórikus megbízatással bíró miniszteri országos ideiglenes bizottmány tevékenységét meghatározó módon befolyásolja.

3 Kétségtelen, hogy a jobbágyfelszabadítás sietős törvénybe iktatása, a reakció első ellenállási kísérletének, a március 28-án kibocsátott uralkodói leirat elhárítása mindenekelőtt a pesti forradalmi választmány sikeres akcióinak eredménye volt. A radikális ifjak fellépésének hatását jelentékenyen megnövelte az a körülmény is, hogy a pesti 12 pontban megfogalmazott követelményekhez néhány nap leforgása alatt egész sor törvényhatóság csatlakozik, a főváros mintájára sorra alakulnak 263