Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada
Ez a kérdés különösen élesen vetó'dött fel a gazdasági szervek iratainak átvételekor. A levéltár álláspontját így fogalmazta meg 1977-ben: „Alapvetően arra törekszünk, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően elsősorban a vállaatok, szövetkezetek történetileg legértékesebb iratait, nevezetesen jegyzőkönyveiket és mérlegeiket, valamint tervbeszámolóikat vegyük levéltári őrizetünkbe". A levéltárnak ez az állásfoglalása az 1978. május 16 — 18-i balatonföldvári igazgatói konferencián váltott ki éles vitát. A Pest Megyei Levéltár azonban kitartott gyakorlata mellett, amelynek következtében a még fellelhető szövetkezeti anyag 1970 előtt keletkezett része a levéltár őrizetébe került. Az eredmény azt mutatja, hogy már ez a mentés-jellegű begyűjtés is későn történt: az 1950-es évek szövetkezeti anyaga gyakorlatilag megsemmisült. Ugyanilyen jelek vannak a vállalati irattárak esetében is. A gazdasági szervek iratainak begyűjtésén kívül a levéltár megkülönböztetett figyelmet fordított a történeti forrásérték szempontjából legfontosabbnak tartott tanácsi és bírósági szervek iratainak átvételére. A gyűjtőmunka eredményeként ma már ezeknek a szerveknek az iratai 1965 —1970-ig kerültek átvételre, és ily módon biztonságba. 1985-ben a levéltár őrizetében levő összes iratanyag 14%-a tanácsi, míg 12%-a jogszolgáltató szerveknél keletkezett. 340 * Az iratanyag levéltári átvételével szervesen összefügg a levéltár munkatársainak az irattermelő szervek irattáraiban végzett rendszeres ellenőrzése, az iratok útjának figyelemmel kísérése a nyilvántartásbavételtől a selejtezésig. A Pest Megyei Levéltár többször elkészítette és módosította a történeti forrásértéket létrehozó szerveinek jegyzékét. A módosítások okai egyrészt a levéltári értékminimum megítélésének változásai, másrészt pedig, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények stb. alapításáról, megszűnéséről, összeolvadásáról változatlanul nem kap a levéltár értesítést. 1970-ben 635 külső szervet tartottunk nyilván, 1971-től ezekhez hozzávettünk egyes gazdasági szerveket (Tsz-ek, ÁFÉSZ-ek, takarékszövetkezetek), így az ellenőrzendő szervek száma 1977-re 1168-ra nőtt. 1985. december 31-én 1076 a számuk, amelyen belül tanács 130, intézet, intézmény 391, gazdasági szerv 204 és különféle szövetkezet 211. A levéltár munkatársai a történeti források szempontjából ellenőrzik az iratselejtezéseket (80—100-at évente) alapfelmérést készítve felmérik az irattárak anyagát, — évente 150—200-at—,és előkészítik az irattári anyag levéltári átadását. Az iratkezeléssel foglalkozók részére 1973-tól kezdődően rendszeresen tartanak rövidített irattáros tanfolyamot, évente 2—4 esetben. A tanfolyam 16 órás, hallgatóinak létszáma esetenként 16 — 18 fő. A levéltár lehetőség szerint az azonos területen dolgozó irattárosok részére szervezi tanfolyamait, (intézmények, gazdasági szervek, szövetkezetek), ily módon is növelve a hatékonyságot. A levéltár dolgozónak rendszeres kiszállásait jelentősen elősegíti az 1971 óta meglevő mikrobusz, majd személygépkocsi. * A levéltár őrizetében levő iratok rendezettségi szintje a levéltári anyagot kutatásra alkalmassá teszi. A pillanatnyi rendezettségi szint megítélése az évek során több118
