Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

hasonlóan, ennek a kialakítása is fokozatosan, apró bővítésekkel történt. Jelentős segítséget jelentett, hogy 1973. februárjában önálló könyvkötő szakmunkást neveztek ki, aki a további műhelyfejlesztést irányította. A könyvkötőműhely profilja fokozatosan bővült: felszerelése, munkatársai ma már alkalmasak bizonyos iratrestaurálási feladatok elvégzésére is. Bár a könyvkötő- és restauráló műhelynek a kapacitása kicsiny, mégis fontos szerepe van a legértékesebb forrásanyagok állagának megőrzésében, javításában. A tanácsi támogatás megnövekedése tette lehetővé a legegyszerűbb iratvédelem általánossá tételét is. 1963-ban javasolta Lakatos Ernő: „Az iratok épségének érdekében fokozatosan át kellene térni a dobozos tárolásra." Az alacsony költségvetés kezdetben csak csekély számú irattároló doboz beszerzését tette lehetővé, míg 1969-től kezdődően — részben a költségvetés megnövekedése, részben pedig az olcsóbb dobozok megjelenése következtében — az irattároló dobozok használata általánossá vált. 1969-ben írta a levéltár igazgatója, „Levéltári problémáink iránti megértés és a szakszerű fejlesztés igénye jellemezte a Pest Megyei Levéltárat irányító tanácsi szervek magatartását." A levélfejlesztés terén elért eredmények bizonyítják, hogy a megyei tanács támogatása mindvégig érzékelhető volt. A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1985. február 6-án tartott ülésén újból megtárgyalta a levéltár helyzetét, fejlesztésének irányát. A VB megállapította, hogy bár új, központi levéltár felépítésére a következő években sincs mód, erről a célról azonban továbbra sem szabad lemondani. Tapasztalva a fenntartó megyei tanács eddigi támogatását, minden remény megvan arra, hogy a Pest Megyei Levéltár a jövőben is megkapja a szükséges segítséget felelősségteljes megbízatásának, megyénk múltja írott forrásainak méltó megőrzéséhez és közkinccsé tételéhez. b) Működés^ létszámalakulás A levéltár munkatársi létszámának növekedésével mind nehezebbé vált az igazgató számára a munkák szervezése, irányítása, ellenőrzése. Ezért már 1965-ben sor került különböző munkacsoportok megszervezésére, amelyek munkáját csoportvezetőként levéltárosok irányították. A csoportok kialakítása alapvetően a levéltári anyag korok szerinti tagolása szerint történt. Ezek a csoportok azonban a létszám növekedésével, a vezetésre alkalmas levéltárosok személycseréjével, a levéltár gyarapodásával, fejlődésével gyakran változtak. Többszöri átszervezés után a levéltár szervezeti felépítését végül is az 1984-ben elfogadott szervezeti és működési szabályzat rögzítette. Eszerint a Pest Megyei Levéltár szervezetileg a területi alapon elkülönülő osztályokra, és a funkcionális alapon elkülönülő titkárságra és gazdasági csoportra tagolódik. A levéltár szervezeti felépítésének vázlata tehát a következő: 115