Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

I gátja a levéltár által felvetett, Tanulmányok Pest megye múltjából című tanulmánykötet kiadását. A kötet szerkesztését — két szerkesztőtárssal együtt — a levéltár igazgatója vállalta, míg a tanulmányok jelentős részét a levéltár munkatársai készítették. A szerzők 1962-re elkészültek feldolgozásaikkal, a kötet azonban csak 1965-ben jelent meg. Bár kiadóként Pest Megye Tanácsa van feltüntetve, a kötet valójában a levéltár kiadványa: mind a szerkesztés, mind a tanulmányok elkészítése, mind a szerzők szervesen kötődtek a levéltárhoz. Amikor a levéltár a későbbiekben önállóan jelentet meg kiadványokat, ezt — a borítójáról „Szürké"-nek nevezett — kötetet hivatalosan is a sorozat első kötetének tekintette. Figyelemreméltó a tanulmánykötet szerkesztése: a megye történetében valóban fordulópontokat jelölő éveket, eseményeket, társadalmi sajátosságokat dolgozza fel, alapvető segítséget adva ezzel csaknem valamennyi későbbi helytörténeti feldolgozásnak. A szerzők ma is megbecsült történészeink, és a kötetben közölt tanulmányaik igen színvonalas feldolgozások. A Tanulmányok Pest megye múltjából című kötet munkálataiban a levéltár valamennyi tudományos dolgozója részt vett. Levéltárosaink ezen kívül máshol is jelentettek meg feldolgozásokat, amelyek egyrésze a levéltár őrizetében lévő forrásokat dolgozta fel: pl.: Krizsán László Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében. (Kiadta MSZMP Pest megyei Bizottsága.) Jelentős azonban az olyan publikációk száma, amelyek tárgyuknál fogva nem kötődtek szervesen a megye történetéhez, azokban megyénk csak mint a magyar nemzeti múlt jelentősen cselekvő részese van jelen: pl. Kosáry Domokos, Wellmann munkássága. A történeti feldolgozások mellett elismert levéltárelméleti- módszertani kutatás is folyt a levéltárban. Említhetjük itt Lakatos Ernő munkásságát, de aktívan végzett ilyen irányú munkát Endrényi Ferenc, Jánosy Ferenc, Krizsán László és Romhányi Emil is. Állásfoglalásukat, véleményüket a Levéltári Szemle és a Levéltári Közlemények hasábjain rendszeresen közzé is tették. Figyelemre méltó rendezvénye volt a levéltárnak 1965. nov. 29-én a levéltár fennállásának 180. évfordulóján. Ekkor a kutatóteremben levéltári kollokvium címen tudományos tanácskozásra került sor a levéltárak fejlesztésének perspektívájáról. A tanácskozáson részt vett és állástfoglalt Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, Dr. Vágó István, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője, Varga Sándorné, a Levéltári Osztály helyettes vezetője és Varga Péter, a Pest Megyei Tanács elnöke. Ez a rendezvény is bizonyította, hogy a Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltárban elismert és magas szintű levéltárelméleti munka folyt, amelyek túlmutattak a levéltár egyedi problémáin. * Az állami levéltár számára teljesen új feladatot jelentett a levéltár nyitottabbá tétele, az őrizetében lévő értékes források minél szélesebb körben történő megismertetése. Erre a célra alapvetően két eszköz állt rendelkezésre: ismeretterjesztő előadásokon és különféle kiállításokon bemutatni a levéltárat. A levéltár munkatársai éltek mindkét lehetőséggel. Vígh Károly a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos vezetőségének is tagja volt, munkatársait is ösztönözte ismeretterjesztő előadások tartására. Utóda, Lakatos Ernő szintén kiemelt jelentőséget tulajdonított e levéltári munkának, és elvárta munkatársaitól a levéltár anyagának ilyen módon történő megismertetését. 110