Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

41. BAKSAHÁZA puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1559. évi összeírásban szerepel csak: „Baksiház puszta, Keszi falu közelében, Lapujtó nevű falu rájái művelik: búzatized 20 kile, kevert tized 26% kile, szénatized 11 szekér". Földesúri jövedelme 484 akcse, haszonélvezője Ferhád Hirvat ziámet-birtokos. „Aranyi Pétre majorsága a nevezett pusztán. Az említett gyaur mivel fellázadt és az ellenség földjére szökött, majorsága üresen maradt, így birtokba adása jogos. A füleki várkatonák (beslük) közül Múszá bin Abdullah és Hüszejn bin Abdullah nevű személyek a tapu-illetéket megfizetve birtokba vették, ezért az új defterben a tized megadásának a feltételével, a nevükre íratott; a szántó 30 zsákos, tizede 8 kile búza és a rét 20 szekeres, tizede 2 szekér." A földesúri jövedelem a nevezett (Lapujtó vagy Keszi?) faluhoz számítódik. 42. BALBÓSZEG puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Az 1580. és az 1590. évi összeírásban szerepel csak, azzal a megjegyzéssel, hogy lakatlan, de sem földesúri jövedelmére, sem birtokosaira utaló adat nincs. 43. BÁN puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Az 1590. évi összeírásban fordul csak elő, valószínűleg lakatlan volt (erre vonatkozólag azonban nincs semmi utalás), földesúri jövedelme 300 akcse, birtokosára nincs adat. 44. BÁNHÍD falu, a budai náhijéhez tartozik Az 1580. évi összeírásban szerepel csak először: ekkor 2 családfő és 1 nőtlen fiú élt itt, szolgáltatási kötelezettségeiket nem részletezték, mert azt átalányösszegben, évi 650 akcséban állapították meg. Az 1590. évi összeírás szerint szintén 2 családfő és 1 nőtlen fiú lakott Bánhídon, de nem azok, akik tíz évvel korábban éltek ott. Szolgáltatási kötelezettségeiket most sem részletezték; a falu átalányadója változatlanul 650 akcse maradt. A földesúri jövedelem tehát 650 akcse, haszonélvezője 1580-ban Hüszejn ziámet-birtokos, a budai szandzsák miralaja. Az 1590. évi birtokosára nincs adat. Bánhíd falut 1546-ban mint pusztát az esztergomi szandzsák tartozékaként írták össze, földesúri jövedelme 300 akcse volt. 1570-ben még szintén mint puszta, az esztergomi szandzsákhoz tartozott, jövedelme tizedből és legeltetési adóból 450 akcse volt (1. Fekete L.: Az esztergomi szandzsák, 172). Az 1580. évi tímár-defter szerint pedig, mint ,,defteren kívüli"-t írták a budai szandzsákhoz, mert az esztergomi szandzsák 1580. évi defteréből kimaradhatott. 98