Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

ra azonban gabonatermelésük több mint a felére (családonként 95 kilére) csökkent, de a viszonylag magas szénaadó a marhatenyésztés fellendülésére enged következtetni. Ezt a következtetést erősíti a Felsőfilipszállásra vonatkozó 1580. évi bejegyzés is, mely szerint ott az alsófilipszállásiak, szabadszállásiak és mizseiek most már ,,szállás"-t (a török összeíró a magyar szállás szót használta) tartanak és a tizeden kívül legelőadót is fizetnek. A Felsőfilipszállásért járó fizetési kötelezettségük azonban 1590-re a harmadára csökkent, úgyszintén a szénaadójuk, valószínűleg kevesebb marhát tartottak, viszont gabonatermelésük növekedett, a családonként jutó átlag 145 kile lett. Emellett sokat gyarapodott a sertések száma; családonként átlag 12—13 db-ot tartottak. Ugyanakkor méhészetük elpusztult. A juhtenyésztés azonos szinten mozgott: 1562-ben vették számba Katona Sebestyén 250 db juhát, s mivel ott élt 1580-ban, István fia pedig 1590-ben is, a kivetett báránytized feltehetőleg az ő nevükhöz fűződik. A földesúri jövedelem teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 100 akcse, Szinán Bajraktár ti már-birtokos, a budai beglerbég csausa. 1559-ben 170 akcse, Juszuf Bajraktár ziámet-birtokos. 1562-ben 3415 akcse, Díváne Csalis tímár-birtokos. , 1580-ban 4500 akcse, Mehmed bin Ali tímár-birtokos. 1590-ben 5000 akcse, birtokosára nincs adat. 26. ALSÖKOVÄCSI puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: Alsókovácsi puszta, Buda város közelében, jövedelme 5 kile búzatized, 7 kile kevert tized és 10 szekér szénatized. A nevezett pusztát korábban a budai mukátaa ügyintézője, Ibrahim nevű szpáhi, tapu-illeték lefizetésével birtokba vette. Bebizonyosodott azonban Kászim pasa bizonylata alapján, hogy a nevezettnél korábban, mintegy 10 évvel ezelőtt a budai várnagy és néhány várkatona erdejét kiirtotta és birtokolta. A vilajet újbóli összeírásakor, midőn a kincstár részéről eladatása szükségessé vált, Ahmed, a mostani budai várnagy és az erdeit régóta birtokló Szülejmán Dede, . .. csapatparancsnok, Kara Haszán, Júnusz és a budai gönüllük közül Ferhád bin Abdullah, Hüszejn ós Hadzsi Behrám nevű személyek 1000 akcse tapu-illetéke 1559. június 16-án beszedetett. (Az összeíró a tapu-illetékeket, amint egy nagyobb summa egybegyűlt, befizette a budai kincstárnak. A fenti összeg valószínűleg 1559. aug. 14-én került befizetésre, 1. Fekete L. és Káldy-Nagy Gy.: Budai török számadáskönyvek, 415.) 1562-ben: „Alsókovácsi puszta, ráják nélkül", jövedelmét nem részletezték. 1580-ban: „Alsókovácsi puszta, a budai vár közelében, ráják nélkül", jövedelmét nem részletezték. 1590-ben: „Alsókovácsi puszta", jövedelmét nem részletezték. 86