Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Alsóalpáron, sőt még annyian költöztek hozzájuk, hogy a családfők száma több mint megkétszereződött és a sarjadékok száma is majdnem kétszer annyi lett. Tíz év múlva azonban, bár a családfők száma csak 11%-kal apadt, a nőtlen fiúk száma a felére csökkent. Ennek ellenére, ha ezeket az adatokat az 1546. éviekhez viszonyítjuk, a családfők számának 100%-os növekedéséről kell számot adnunk. Foglalkozásra utaló adatok: 1580-ban 2 juhos gazda. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 10 kile 65 kile 75 kile 140 kile kevert tized 10 kile 60 kile 35 kile 17 kile árpatized méhkasok száma 2 kile 5 darab 12 darab 50 darab 45 darab sertések száma 5 darab 43 darab 25 darab 20 darab báránytized — 6 darab 20 darab 15 darab len- és kendertized — 7 akcse 25 akcse 50 akcse tűzifa- és szénaadó — 240 akcse 120 akcse 1000 akcse Bzalma ára — — 40 akcse 72 akcse menyasszonyadó és hordóadó 30 akcse 105 akcse malomkerekek száma — — 1 1 bírságpénz 100 akcse 35 akcse 200 akcse 105 akcse Az 1546. évi adatfelvétel elég nehezen értékelhető, mert egyrészt azt tükrözi, hogy családonként átlag csak 17 kile gabonát termeltek, másrészt azt, hogy a családfők 54%-át dzsizje-adó fizetésre lehetett kötelezni, ami az előbbinél jobb életkörülményekre utal. Szembetűnő az 1546. évi adatsorban a viszonylag magasabb bírságpénz is. Az 1562. évi összeíró szerint viszont a helyi adottságok már jobbak lettek, mert családonként átlag 104 kile gabonát takarítottak be. Valóban kedvezőbb viszonyok alakulhattak ki, mert a következő két évtized során a családok száma több mint megkétszereződött. Az 1580. évi adatfelvétel ugyancsak nem mondható valósághűnek, mert alig hihető, hogy a 28 család kevesebb gabonát termelt volna, mint 1562-ben a 12 család. A disznótartás 1562 körül szépen gyarapodni kezdett, de az 1580. évi összeíró szerint az állomány szinte a felére csökkent le. Elég akadozva fejlődött a juhtenyésztés is: 1580-ban 1 gazdának volt 100 juha, egy másiknak pedig 25, a báránytizedből következtetve tíz év múlva még kevesebb lehetett. Biztatóbbnak látszik a méhészet alakulása, mely 1562 után megnégyszereződött. Általános javulásra utal a malom megindulása, bár adataink szerint évente csak hat hónapig járt. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 300 akcse, Szinán Baj raktár, a budai beglerbég egyik csausa, tímár-birtokos. 79