Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben malomkerekek száma, fél évben járó — 2 bírságpénz 20 akcse 600 akcse Az 1546. évi összeírás adatai szerint a megélhetési viszonyok nagyon szűkösek voltak: egy-egy család gabonából átlag csupán 14 kile gabonát termelt. Hasonlóan rossz anyagi körülményekre utal az is, hogy dzsizjeadó és kapuadó fizetésére mindössze 10 gazdát, a családfők 20%-át (csak dzsizje-adó fizetésére 41%-át) tudták kötelezni. Az összeíró adatainak megbízhatatlanságára utal azonban az, hogy bárány tized címén mindössze 15 darab bárányt vett nyilvántartásba, noha amint a lakosok neve fölé jegyezte, a faluban 1625 darab bárányt tartottak. Az 1562. évi összeíró például a nevek fölé összesen 1280 darab juhot jegyzett fel s ennek megfelelően a szolgáltatási kötelezettségek között báránytizedként 118 darabot vett nyilvántartásba. A gabonatermelés családonkénti átlaga 1562-re 144 kile lett. 1580-ban és 1590-ben a szolgáltatási kötelezettségeket nem részletezték, mert azok pénzbeli értéke átalányösszegben lett megállapítva. 1580-ban és 1590-ben azonban feljegyezték, hogy Csat pusztát Vacs falu és Mikebuda falu rájái közösen birtokolták (1. fentebb), továbbá Vacs falu lakosai még Heti pusztát is művelték (1. fentebb). Valószínű azonban, hogy e pusztákat már korábban is művelhették, mert az 1562. évi tímár-defterben Vacs falu jövedelmét Csat és Heti puszták jövedelmével együtt vették nyilvántartásba (1, alább). Számottevő volt a falu juhtenyésztése, és 1562 körül a méhkas- és sertésállomány ugyancsak meghaladta a saját fogyasztási szükségletüket. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1270 akcse, Ali Cselebi, a budai vilajet defterdárja, ziámetbirtokos. 1559-ben 6910 akcse, Abdulkerim, a budai vilajet defterdárja, ziámet.... . birtokos. 1562-ben 16 170 akcse, Csat puszta és Heti puszta jövedelmével együtt, melyet közösen kapták Oszmán és Ibrahim ziámet-birtokosok, a megboldogult Rüsztem pasa unokaöccsei. 1580-ban 20 000 akcse, szultáni hász-birtok. 1590-ben 20 000 akcse, szultáni hász-birtok. 632. VADAEGYHÁZ puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Az 1580. évi tímár-defterben találtuk rá az első adatot: „Tószeg falu Vadaegyház pusztával, a jövedelem 5000 akcse." Haszonélvezője Dzsáfer bin Júszuf tímár-birtokos. Az 1590. évi összeírásban pedig Vadaegyház pusztát már mint Tószeg falu szoros tartozékát vették nyilvántartásba, jövedelmét külön nem tüntették fel. 681