Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben sertések száma 10 darab 100 darab 25 darab 5 darab méhkasok száma 10 darab 100 darab 25 darab 5 darab malomkerekek száma, fél évig járó — 13 3 menyasszonyadó és hordóadó — — 32 akcse 30 akcse bírságpénz 20 akcse 150 akcse 100 akcse 100 akcse Az 1546. évi összeírás adatai alapján a megélhetési viszonyok elég szűkösnek látszanak: egy-egy család gabonából átlag 33 kilót, borból 51 pintet és szénából 5 szekérrel termelt. Némileg jobb körülményekre utal az, hogy dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt 40 gazdát, a családfők 41%-át lehetett kötelezni. 1559-re a gabonatermelés családonkénti átlaga csupán 38 kilére, a bortermelésé 77 pintre növekedett. 1562-ben új adatfelvételt nem készítettek, mivel Szőlős falu is Rüsztem pasa hász-birtoka volt, hanem átmásolták az 1559. évi adatokat; az 1562. évi összeírás tehát az 1559-ben nyilvántartásba vett 78 család terméseredményét mutatják. 1580-ra a gabonatermelés családonkénti átlaga 30 kilére, a bortermelésé ugyancsak 30 kilére csökkent, majd 1590-re a gabonatermelés átlaga csak 20 kile, a bortermelésé pedig 14 pint lett, ami már egészen szűkös megélhetési viszonyokat nyújthatott. Az apróállatállomány 1559 és 1562 körül ugyancsak éppen, hogy kielégíthette a saját fogyasztási szükségletüket, de a későbbi évtizedekben ugyanúgy kevésnek bizonyulhatott, mint egyéb termésük. Az 1590. évi széna- és tűzifaadó felemelése nem enged intenzívebb állattenyésztésre következtetni, mert a 3550 akcsét a 71 dzsizje-adózó fizette fejenként 50 akcséval. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 6260 akcse, Lüfti tímár-birtokos. 1559-ben 8000 akcse, Rüsztem pasa, a budai vilajet beglerbégje, hászbirtokos. 1562-ben 8000 akcse, Rüsztem pasa, a budai vilajet beglerbégje, hászbirtokos. 1580-ban 10 000 akcse, Hizir bin Ali pasa, a budai vilajet beglerbégje, hász-birtokos. 1590-ben 10 000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 571. SZÖLÖS és VÁRTÖVI puszta, a budai náhijéhez tartozik 1562-ben vették először nyilvántartásba: „Szőlős és Vártövi puszta, ráják nélkül, Bőcske falu közelében. A nevezett falu szántói nagyrésze az említett pusztákon van és rétjét is kaszálják. A pusztáknak külön határa van. A jövedelem 5650 akcse: búzatized 250 kile, kevert tized 300 kile, lenmagtized 540 akcse és szénatized 300 akcse." Szultáni hász-birtok. 616