Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 140 kile 400 kile 468 kile 450 kile kevert tized 310 kile 150 kile 25 kile 20 kile lenmagtized — 266 akcse 50 akcse 150 akcse lencse- és babtized — — 20 akcse 127 akcse káposztatized 500 akcse __ — — vöröshagyma- és fokhagyma- és káposztatized — 3750 akcse 3444 akcse — kender- és káposztatized — — — 120 akcse vöröshagyma- és fokhagymatized — __ — 300 akcse kincstári rét jövedelme 100 akcse — — — széna- és tűzifaadó — 940 akcse 2000 akcse 2350 akcse szalma ára — — 100 akcse 100 akcse méhkasok száma 5 darab 125 darab 25 darab 125 darab sertések száma 14 darab 157 dartb 14 darab 164 darab báránytized __ — 10 darab 10 darab hagyatéki jövedelem és bitang jó— szág ára 400 akcse 500 akcse 1500 akcse templomadó — 50 akcse malomkerekek száma, fél évig járó — — 1 1 menyasszonyadó és hordóadó — együtt: 300 akcse 200 akcse bírságpénz 10 akcse 800 akcse 500 akcse 1499 akcse Az elsó' összeírás adatai szerint a gazdasági viszonyok jók voltak: egy-egy család gabonából átlag 150 kilét termelt. Hasonló jó anyagi körülményekre utal az az adat is, mely szerint 16 gazdát, a családfők 53%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. Ezt követően azonban a gabonatermelés családonkénti átlaga (a lakosság növekedésével) fokozatosan csökkent, 1562-re 117 kilére, 1580-ra 100 kilére, noha ekkor már malom is működött. Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített, csupán némi módosítással átmásolta elődje adatait. Az apróállatállomány általában inkább csak a saját ellátásukra szolgált, eladásra nem nagyon kerülhetett belőle. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 4397 akcse, Ibrahim tímár-birtokos, a budai beglerbég egyik csausa. 1559-ben 8900 akcse, szultáni hász-birtok. 612