Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

7 juhos gazda (250, 150, 150, 150, 100, 80 és 60 db) és 1 vándormunkás, 1590-ben 1 juhos gazda (150 db) és 1 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 40 kile 250 kile 200 kile 200 kile kevert tized 20 kile 180 kile 55 kile 55 kile musttized _ 1000 pint 704 pint 704 pint lencse- és babtized — 120 akcse 34 akcse 34 akcse lenmagtized — 43 akcse 200 akcse 200 akcse kender-, káposzta-, vöröshagyma- és fokhagymatized — 250 akcse 350 akcse 350 akcse széna- és tűzifaadó — — 1000 akcse 1250 akcse kincstári rét jövedelme 30 akcse 200 akcse 200 akcse 200 akcse szalma ára — — 160 akcse 160 akcse méhkasok száma 5 darab 60 darab 280 darab 280 darab báránytized 35 darab 51 darab 64 darab 64 darab sertések száma 10 darab 125 darab 100 darab 100 darab malomkerekek száma, fél évig, később egész évben járó 2 2 2 2 a szentmiklósi halastó jövedelme 100 akcse — — — menyasszonyadó és hordóadó — — 60 akcse 60 akcse bírságpénz 10 akcse 320 akcse 200 akcse 500 akcse Az 1546. évi összeírás adatai szerint a lakosok rendkívül szűkös viszonyok között éltek: egy-egy család gabonából átlag 17 kilét termelt, ami mondhatni még vetőmagnak is alig lehetett elegendő. Ennél azonban jobb anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint 20 gazdát, a családfők 57%-át dzsizje-adó fizetésre lehetett kötelezni. (Igaz, hogy közülük az összeíró csupán 10 gazdára, az összes családfő 28%-ára rótta ki a kapuadót is.) Az összeíró tehát elnéző volt, amire egyrészt abból is következtetni lehet, hogy a 35 családfőre mindössze 10 akcse bírságpénzt vetett ki, másrészt a lakosok nevei fölé feljegyezte ugyan, hogy 797 darab juhot tartottak, de utánuk földesúri járandóságként csak 35 darab tized-bárányt vett nyilvántartásba. Az 1562. évi összeíró már inkább valósághű képet nyújtott a falu termelési viszonyairól. Szerinte egy-egy család gabonából átlag 107 kilét és borból 250 pintet termelt. Ez a termelési átlag azonban két évtized múlva 70 kilére, illetve 195 pintre csökkent. Az 1590. évi összeíró Szentmiklós faluban új adatfelvételt nem készített, hanem csupán átmásolta defterébe az 1580. évi adatokat, ezáltal 589