Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 248 kilére emelkedett, noha állattenyésztéssel is elég intenzíven foglalkoztak, amire a szénatizedből, rét jövedelemből és a bitang jószág árából származó bevétel utal. 1580-ra némileg csökkent a gabonatermelés átlaga, 216 kile lett, bár ekkor Szentlőrinckáta és Egröskáta falu lakosaival együtt közösen művelték Bódogasszonkata földjét, kaszálták rétjét és legeltették rajta állataikat (1. fentebb a 137 — 138 oldalon Bódogasszonkata falu elpusztásodását). Az 1590. évi összeíró a gabonatermésről új adatfelvételt nem készített, egyszerűen átvette elődje adatait, bár szalma árából több jövedelmet mutatott ki, összeírásának ezzel a részével tehát érdemileg foglalkozni nem lehet. Az apróállatállomány csupán saját fogyasztásukat biztosíthatta; a birkaállomány 1559-ben még 718 darabból állt, majd fokozatosan csökkent. A szarvasmarhatenyésztés azonban még 1590-ben is intenzív volt, ahogyan erre a Bódogasszonkata puszta után fizetett legelő-adójukból következtetni lehet (1. fentebb). A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 4800 akcse, Dervis bin Abdullah, tímár-birtokos. 1559-ben 7843 akcse, Mehmed bin Bali pasa, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos. 1562-ben 10 455 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 10 000 akcse, fele részének, 5000 akcsénak Sahmán ziámetbirtokos, fele részének Naszuh bin Ahmed ziámet-birtokos a haszonélvezője. 1590-ben 10 500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 542. SZENTMIHÁL puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban: „Szentmihál puszta, ráják nélkül. Jövedelem a tizedekből 75 akcse: búzatized 3 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 5 akcse." Haszonélvezője Gazanfer ziámet-birtokos, a budai vár azab-katonáinak agája. 1559-ben: „Szentmihál puszta, ráják nélkül. A jövedelem 156 akcse: búzatized 5 kile, kevert tized 6 kile és szénatized 6 szekér." Feljegyezték, hogy a nevezett puszta jövedelmét Cinkota nevű falu jövedelmével együtt számítják. Szentmihál puszta és Cinkota falu földesúri jövedelmeinek haszonélvezője Mehmed bin Bali pasa, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos volt. 1562-ben: „Szentmihál puszta, Cinkota falu közelében, ráják nélkül." Sem jövedelmét, sem haszonélvezőjét nem tüntették fel. 1580-ban: „Szentmihál puszta, Cinkota falu közelében, ráják nélkül. A nevezett falu lakosainak kezén, akik szántják-vetik és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 500 akcse." Haszonélvezője Hizir bin Ali pasa, a budai vilajet beglerbégje, hász-birtokos. 1590-ben: „Szentmihál puszta, Cinkota falu közelében. A nevezett falu lakosainak kezén, akik szántják-vetik és a tizedet a földesúrnak fizetik." Haszonélvezőjére nem találtunk adatot. 585