Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben kincstári rét jövedelme — 450 akcse 450 akcse 450 akcse széna- és tűzifaadó — — 1400 akcse 1250 akcse szalma ára — — 282 akcse 282 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 150 akcse 150 akcse bárány (elletési) jövedelem — 100 akcse 200 akcse 200 akcse báránytized 30 darab 59 darab 45 darab 45 darab sertések száma 8 darab 210 darab 200 darab 200 darab méhkasok száma 5 darab 205 darab 125 darab 125 darab bírságpénz 50 akcse 150 akcse 300 akcse 450 akcse Az 1546. évi összeírás adatai alapján a termelési viszonyok rendkívül jóknak mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 348 kilét és szénából 10 szekérrel takarított be. Nem ilyen jó anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt 9 gazdát, a családfők 50%-át tudták csak kötelezni, bár feltételezhető az is, hogy a termés nagyrészét éppen ez a 9 gazda takaríthatta be, míg a többiek csak bérmunkából élhettek és azért nem lehetett rájuk a dzsizje-, illetve kapuadót kiróni. E feltételezéstől függetlenül a falu ekkori anyagi jólétére utal az, hogy a lakosság száma gyarapodott. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 145 kilére, majd 1580-ra 106 kilére, 1590-re pedig 100 kilére csökkent. Az apróállatállomány fogyasztási szükségletüket általában meghaladta; a juhok száma 1562 körül volt a legtöbb, 590 darab. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 5885 akcse, Kaja Díváne, tímár-birtokos. 1559-ben 7734 akcse, Kaja Díváne, tímár-birtokos. 1562-ben 7171 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1580-ban 9600 akcse, Mehmed bin Musztafa bég, tímár-birtokos. 1590-ben 9600 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 532. SZENTLÁSZLÓ puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1559-ban vették először nyilvántartásba: „Szentlászló puszta, a pesti vár közelében. A nevezett pusztát Kara Haszán és Dzsáfer nevű szpáhik, a vilajet előző összeírójától Halil bégtől tapu-illeték lefizetésével vették. Azután az említett Dzsáfer az ő saját részét Kara Haszánnak eladta, aki pedig az egész birtoklási jogát Dervis szegedi szandzsákbégnek adta el ezerötszáz akcséért, melyről mivel Hadzsi Bajrám pesti kádi bizonylatát felmutatta, így 1559. júni. 11-én az a nevezett bégre íratott. A jövedelem 116 akcse: búzatized 5 kile, kevert tized 6 kile és szénatized 2 szekér." Haszonélvezője (a tímár-defter szerint jövedelme 416 akcse volt) Dervis szegedi szandzsákbég, hász-birtokos. 574