Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az 1546-ban összeírtak közül az 1559. évi defter szerint meghalt 11 fő, mégpedig 7 családfő, 2 nőtlen fiú és 2 nőtlen testvér; ott maradt továbbra is 6 fő, mégpedig 4 családfő, 1 fiú, aki időközben megnősült és 1 testvér, aki szintén családfő lett. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 2 összeírási sorba került nőtlen és 2 nős fiút, továbbá 2 nőtlen és 1 nős testvért, valamint 13 beköltözött családfőt és 10 nőtlen fiút. Az 1546-ban összeírtak 65%-a tehát meghalt, de elsősorban a beköltözöttek révén 1559ben 112%-kal többet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban; a családfők száma ezen belül 100%-kai lett több. A következő három év folyamán az összeírtak száma 1 fővel gyarapodott (de a családfők száma 2 fővel csökkent). 1580-ra a ki- és beköltöző családfők száma pontosan kiegyenlítette egymást; a nyilvántartásba vettek összes száma ugyanakkor 22%-kal kevesebb lett. 1590-re azonban az összeírtak száma 14%-kal, illetve ezen belül a családfők száma 30%-kal nőtt. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év alatt végül is a családfők száma 136%-kal, illetve a nyilvántartásba vettek összes száma 94%-kal gyarapodott. Foglalkozásra utaló adatok: 1559-ben 1 kovács, 1562-ben 1 kovács, 1580-ban 1 vándormunkás, 1590-ben 1 kovács és 2 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 144 kile 100 kile 175 kile 180 kile kevert tized 70 kile 42 kile 28 kile 35 kile musttized lencse- és babtized 1400 pint 400 pint 350 pint 80 akcse 480 pint 80 akcse kender- és káposztatized len- és kender— 36 akcse 60 akcse — tized — — — 20 akcse méhkasok száma 10 darab 43 darab 75 darab 100 darab sertések száma 8 darab 52 darab 112 darab 118 darab széna- és tűzifaadó — 400 akcse 700 akcse 900 akcse szalma ára — — 50 akcse 50 akcse menyasszonyadó és hordóadó 50 akcse 50 akcse bírságpénz 30 akcse 120 akcse 150 akcse 150 akcse Az első összeírás adatai szerint a gazdasági viszonyok rendkívül jók voltak: egy-egy család gabonából átlag 194 kilét és borból 1272 pintet termelt. Az ezek után kirótt magas tized dacára nőtt a lakosok száma. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy a bortermés nem a faluban élt 11 családé, hanem részben külbirtokosoké volt. Erre utal az az adat is, hogy dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt 5 gazdát, a családfők 45%-át tudták csak kötelezni. 1562-re a szőlők részben elpusztultak, ennek következtében a bortermelés családonkénti átlaga 200 pint lett s e mellett még a gabonatermelés átlaga is 71 kilére csökkent. 1580-ra ugyan a gabonatermelés átlaga 30» 563