Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

496. SZÁLLÁSTELEK puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1580-ban vették elsőször nyilvántartásba: „Szállástelek puszta, Dab falu közelében, ráják nélkül. Dab falu és Tas falu lakosai kezén, akik szántjákvetik, rétjét kaszálják és évenként készpénzben átalányösszegben 1800 akcsét fizetnek." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1590-ben: „Szállástelek puszta, Dab falu közelében, ráják nélkül. Dab falu és Tas falu lakosai kezén, akik szántják-vetik, rétjét kaszálják és évenként átalányösszegben 1800 akcsét fizetnek." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 497. SZANÁD (?) puszta, a budai náhijéhez tartozik 1580-ban írták először össze: „Szanád [?] puszta, Zsánbok falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem átalányösszegben 500 akcse". Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1590-ben: „Szanád puszta, Zsánbok falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem 500 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 498. SZÁNTÓ puszta, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban: „Szántó puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 100 akcse: búzatized 5 kile, kevert tized 2 kile, musttized 15 kile és szénatized 10 akcse." Haszonélvezője Ali vojvoda tímár-birtokos. 1559-ben: „Nagyszántó puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 600 akcse: búzatized 30 kile, kevert tized 14 kile, szénatized 8 szekér, musttized 23 pint és gyümölcstized 30 akcse." Haszonélvezője Ali bin Múszá tímár-birtokos. 1562-ben csak a tímár-defterben vették nyilvántartásba: „Nagyszántó puszta, jövedelme 756 akcse." Haszonélvezője Ali bin Múszá tímár-birtokos. 1580-ban: „Nagyszántó puszta, Békásmegyer falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem 600 akcse." Ekkor egy birtoktestet alkotott a 9500 akcse jövedelmű Molnár falu, az 1000 akcse jövedelmű Tete pusztával és a 400 akcse jövedelmű Szentgyörgy pusztával, melyek hozama Összesen 11 500 akcse volt, ezt fele-fele részben közösen bírta Ferhád bin Haszán tímár-birtokos és Musztafa Boszna tímár-birtokos. 1590-ben: „Nagyszántó puszta, a jövedelem 600 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. Feljegyezték még Mehmed Cselebinek, a budai kincstár naplóvezetőjének (ruznámcsedzsi) rétjét, a nevezett puszta határában, melyért évi átalányban tizedváltságként 60 akcsét fizet. 35 545