Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben szalma ára — — 650 akcse 650 akcse méhkasok száma 5 darab 175 darab 250 darab 300 darab sertések száma 6 darab 225 darab 250 darab 250 darab malomkerekek száma — — 11 menyasszonyadó és hordóadó — — 450 akcse 50 akcse bírságpénz 13 akcse 150 akcse 500 akcse 500 akcse Az 1546. évi összeírás adatai alapján a megélhetési viszonyok közepesnek mondhatók: egy-egy család gabonából 65 kilét, borból 263 pintet és szénából 8 szekérrel termelt. Hasonlóan anyagi körülményekre utal az is, hogy 10 gazdát, a családfők 52%-át dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt kötelezni lehetett. 1562-re a gazdasági viszonyok még jobbak lettek: a gabonatermelés családonkénti átlaga 139 kilére és a bortermelésé 277 pintre nőtt. Két évtized múlva azonban a bortermelés átlaga 166 pintre csökkent, a gabonatermelés majdnem ugyanannyi, 133 kile maradt. 1590-re pedig a gabonatermelés átlaga javult valamit (160 kilére), a bortermelésé mondhatni ugyanannyi, 178 pint lett. Az apróállatállomány 1562-től az egész korszakon át meghaladta saját fogyasztásuk szükségletét, tehát részben eladásra is került belőle. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2715 akcse, haszonélvezője Hüszrev tímár-birtokos. 1559-ben 7624 akcse, Mehmed bin Bali pasa, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos. 1562-ben 11 003 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 13 300 akcse; ekkor az 1866 akcse jövedelmű Csóri faluval, a 700 akcse jövedelmű Kaszafalu pusztával, az 1000 akcse jövedelmű Kisfalu pusztával és az 1000 akcse jövedelmű Táb pusztával egy birtoktestet alkotott összesen 18 866 akcse (sic) jövedelemmel, melynek haszonélvezője volt a hollókői várkatonák szerbölük je évi 1800 és 10 várkatona évi 1700-1700 akcse részesedéssel. 1590-ben 15 100 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 532