Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

A faluhoz tartozott még Bálik Dimitri majorsága, melyről az egyes összeírásokban az alábbiakat jegyezték fel: 1546-ban: „Bálik Dimitri majorsága (csiftlik). Mivel a nevezett majorság üres és elhagyott, birtokba adása jogos. A váci vár lovasai közül Ali csapatparancsnok (szeroda) a tapu-illetéket róla megfizette s a tized megadásának a feltételével az új szultáni defterben most a nevére íratott. A jövedelem a tizedekből 30 akcse: búzatized 3 kile, kevert tized 6 kile." 1580-ban: ,,Bálik Dimitri majorsága régi házakkal, malomépítménnyel és kerttel Júszuf bin íszá váci lakos kezén, aki a tizedet évről-évre a földesúrnak megfizeti. A jövedelem 1000 akcse." Haszonélvezője Hudáverdi bin Abdullah tímár-birtokos (az előző évtizedekben a majorság jövedelmét hozzászámították a falu jövedelméhez). 1590-ben: „Bálik Dimitri majorsága, régi házzal, malomépítménnyel és kerttel Musztafa bin íszá váci lakos birtokában, aki a tizedet a földesúrnak évről-évre megfizeti. A jövedelem 100 [!] akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk (jövedelmét a falu jövedelméhez ekkor sem számították hozzá). Sáp falu gazdasági viszonyai az 1546. évi összeírás alapján alighogy közepesnek mondhatók: egy-egy család gabonából 90 kilét és borból 117 pintet termelt. Nem egészen ennek megfelelő anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt 7 gazdát, a családfők 41%-át lehetett kötelezni (bár feltételezhető az is, hogy a termés nagy részét ez a 7 gazda takarította be, míg a többiek inkább bérmunkából éltek). 1562-re a családonkénti gabonatermelési átlag 45 kilére csökkent, a szőlő pedig teljesen kipusztult. A következő évtizedek alatt a szőlőt ugyan nem telepítették újra, de talán éppen emiatt a gabonatermelési átlag ismét feljavult: 1580-ra 95 kile lett. 1590-ben új adatfelvétel, mondhatni, nem készült, aminek következtében a 15 családot ugyanannyival terhelték meg, mint 1580-ban a 23 családot. Az apróállatállomány csak 1580 felé kezdte elérni azt a szintet, amiből már eladásra is juthatott. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2292 akcse, Derjá bin Lokman, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos. 1559-ben 1500 akcse, Dzsáfer tímár-birtokos, Dervis bég embere. 1562-ben 1510 akcse, Gazanfer tímár-birtokos. 1580-ban 5900 akcse, Musztafa bin Abdullah tímár-birtokos. 1590-ben 6000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 469. SÁP puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: „Sáp puszta, jövedelme becslés szerint 100 akcse." Haszonélvezője Hamza bin Abdullah tímár-birtokos. 1562-ben: „Sáp puszta, ráják nélkül, Kóka falu közelében. A jövedelem 300 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1580-ból csak a tímár-defterben találtunk rá adatot: „Sáp puszta, rá521