Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
ládfő neve fölé, hogy Szolnok városban lakik, a névjegyzékből mégsem törölték nevüket, hanem Paládics faluhoz számították őket. Az 1546-ban összeírtak 67%-a tehát meghalt, illetve megszökött, de mivel helyükre nem sokan jöttek (valójában a beköltözöttek egy része is hamar tovább ment), 1559-ben 22%-kal kevesebbet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban. A következő három év folyamán az Aba, Hévíz és Komló faluba költözöttek, sőt a Szolnokon és Kőrösön lakók is visszaköltöztek (bár mások meg elköltöztek), s az összeírtak száma 2 fővel gyarapodott; a családfők száma ugyan 1 fővel csökkent. 1580-ra pedig a nyilvántartásba vettek száma csak 1 fővel, de ezen belül a családfőké 5 fővel, vagyis 33%kal lett több. Egy évtized múlva az összeírtak száma pontosan megkétszereződött, de ezen belül a családfőké csak 10%-kal nőtt. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a 44 év alatt a családfők száma 10%-kal, az összeírtak száma pedig 78%-kal szaporodott. Foglalkozásra utaló adatok: 1562-ben 1 juhos gazda (150 db juh), 1580-ban 1 juhos gazda (140 db), 1590-ben 2 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 130 kile 114 kile 50 kile 150 kile kevert tized 116 kile 60 kile 30 kile 50 kile méhkasok száma 10 darab 46 darab 50 darab 55 darab sertések száma 13 darab 60 darab 25 darab 10 darab báránytized 8 darab 15 darab 20 darab 5 darab lenmagtized — 15 akcse 20 akcse 50 akcse lentized — — 50 akcse 25 akcse széna- ós tűzifaadó — 280 akcse 650 akcse 1000 akcse szalma ára — — 100 akcse 10 akcse kincstári rét jövedelme — — 100 akcse 100 akcse lencse- és bab tized __ — 29 akcse 30 akcse menyasszonyadó ós hordóadó — — 19 akcse 30 akcse bírságpénz 20 akcse 35 akcse 50 akcse 30 akcse Az első összeírás alapján a gazdasági viszonyok közepesnek mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 123 kilét termelt. Nem egészen ennek megfelelő anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint dzsizje-adó és kapuadó fizetésére 8 gazdát, a családfők 40%-át tudták csak kötelezni. 1562-re a családonkénti átlagtermelés 116 kilére, majd 1580-ra 40 kilóre csökkent, de 1590-re feljavult 91 kilére. Az apróállatállomány csak az 1562 körüli években lehetett kielégítő, s a későbbi évtizedekben csak szűkösen biztosíthatta ellátásukat. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2425 akcse, Haszán bin Ahmed tímár-birtokos. 1559-ben 1950 akcse, Húbjár bin Iszkender tímár-birtokos. 474
