Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

405. NYÁROSAPÁDI falu, a pesti náhijéhez tartozik 1546-ban 1559-ben 1562-ben 1580-ban 1590-ben Népességi adatok Családfők száma Nőtlen fiaik száma Családfők nőtlen testvérei száma nőtlenek száma nem vették nyilvántartásba ráják nélkül ráják nélkül 40 13 1 — 31 3 - 1 összeírtak száma 54 35 Dzsizjefizetők száma 40 30 Nyárosapádit 1559-ben és 1562-ben lakatlan pusztaként vették nyilvántartásba, de 1580-ra szépen benépesült, ami nem bizonyult ugyan tartósnak, mert a következő évtized alatt az összeírtak száma 35%-kai s ezen belül a családfők száma 22%-kal csökkent. Foglalkozásra utaló adatok: 1580-ban 3 juhos gazda (200, 200, illetve 150 db juh), 1590-ben 1 szolga. Gazdaságtörténeti adatok Az 1559. évi összeírás szerint Nyárosapádi pusztát a ceglédi lakosok művelték. Jövedelme 350 akcse, mégpedig búzatized 20 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 5 szekér. Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1562-ben csak annyit jegyeztek fel róla, hogy ráják nélküli puszta Cegléd város közelében. Jövedelmét nem tüntették fel. 1580-ban búzatized 112 kile kevert tized 150 kile lencse- és babtized 50 akcse lenmagtized 50 akcse vöröshagyma- és fokhagymatized 10 akcse lentized 100 akcse méhkasok száma 50 darab sertések száma 100 darab báránytized 25 darab széna- és tűzifaadó 1000 akcse szalma ára 100 akcse menyasszonyadó és hordóadó 140 akcse bírságpénz 115 akcse 1590-ben 110 kile 100 kile 50 akcse 50 akcse 25 akcse 100 akcse 75 darab 100 darab 25 darab 1500 akcse 100 akcse 115 akcse Az adatok alapján a megélhetési viszonyok szűkösnek mondhatók: egy-egy család gabonából 1580 körül átlag 65 kilét és 1590 körül átlag 68 kilét termelt. Az apróállattartás kielégíthette ugyan szükségletüket, de eladásra már nem nagyon juthatott belőle.