Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben szalma ára — — 50 akcse 50 akcse lencse- és babtized — — 12 akcse 12 akcse len- és kendertized — — 20 akcse 20 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 60 akcse 60 akcse bírságpénz 40 akcse 20 akcse — 93 akcse Az első adatsor szerinti terméseredmény valószínűtlenül sok volt: egy-egy család gabonából 394 kilót takarított be. Nem ilyen jó anyagi körülményekre utal az az adat, hogy kapuadó és dzsizje-adó fizetésére egyaránt csak 5 gazdát, a családfők 45%-át lehetett kötelezni. A gabonatermelés családonkénti átlaga a későbbi összeírásokban inkább megközelítette a valóságot: 1562-ben 214 kile és 1580-ban 187 kile volt. Az apróállattartás az 1580. évekre gyarapodott fel olyannyira, hogy eladásra is juthatott belőlük. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 4200 akcse, Júnusz bin Mahmud tímár-birtokos. 1559-ben 1860 akcse, Ibrahim tímár-birtokos. 1562-ben 2121 akcse; egy birtoktestet alkotott ekkor Felgyővel, s felerészben Murád bin Ali tímár-birtokos és Mehmed tímár-birtokos bírta. 1580-ban 2745 akcse, Mehmed bin Mahmud tímár-birtokos. 1590-ben 2750 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 399. NEMTI puszta, a váci náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: ,,Nemti puszta, Bér falu közelében. A jövedelem 420 akcse: búzatized 15 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 18 szekér." Haszonélvezője Húbjár bin Iszkender tímár-birtokos. 1562-ben nem írták össze. 1580-ban: Nemtin puszta, ráják nélkül, Herencsén falu és Bér falu közelében, defteren kívüli. Hudáverdinek, a budai szandzsák szpáhijai szeraszker jenek birtokában van. A jövedelem 450 akcse, haszonélvezője Oszmán Díváne tímár-birtokos. 1590-ben: Nemtin puszta, Herencsén falu közelében. A jövedelem 450 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 455