Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az első adatsor szerint a megélhetési viszonyok jók voltak: egy-egy család gabonából 120 kilét és borból 400 pintet termelt. Nem ilyen kedvező anyagi körülményekre utal az az adat, mely szerint dzsizje-adó és kapuadó fizetésére egyaránt csak 20 gazdát, a családfők 40%-át lehetett kötelezni. 1559-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 53 kilére csökkent, de a bortermelésé 440 pintre emelkedett. Három év múlva azonban a gabonatermelés átlaga ismét feljavult 200 kilére és a bortermelésé is növekedett, de mivel a musttized mennyiségét a külbirtokosokéval együtt tüntették fel, az átlagtermelés aránya nem állapítható meg. A gabonatermelés átlaga 1580-ra ismét csökkent, ezúttal 127 kilére, és mellette a bortermelésé is. 1590-re újra megnövekedett a gabonatermelés, feltehetőleg, mert a szőlőművelés csökkent. Az apróállattartás nem volt számottevő, inkább csak a saját fogyasztásuk ellátását szolgálhatta. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 8083 akcse, ebből 7000 akcse Musztafa bin Haszán tímárbirtokos része; a többire nincs adat. 1559-ben 10 302 akcse, Mehmed bin Bali pasa, a Duna folyó kapudánja, ziámet-birtokos. 1562-ben 22 234 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 26 873 [sic] akcse, ebből 22 338 akcse Kászim Amászja ziámetbirtokos része és 4545 akcse Musztafa bin Mehmed tímár-birtokos része. 1590-ben 25 500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 396. NÉMETEGYHÁZ puszta, a budai náhijéhez tartozik 1590-ben vették először nyilvántartásba, mint Bicske falu tartozékát (1. fentebb). 397. NEMTI puszta, a budai náhijéhez tartozik 1590-ben írták először össze Bárok és Sakó pusztákkal együtt, a három puszta jövedelme a tizedekből és az adókból 800 akcse, mégpedig szénatized 400 akcse és makkoltatási adó 400 akcse. Haszonélvezőire nincs adatunk. 453