Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

ban összeírtak 50%-a tehát meghalt, illetve megszökött, s mivel a faluba időközben nem költözött be senki, a sarjadékok száma pedig mindössze 9 volt, 27%-kal kevesebbet tudtak összeírni, mint 13 évvel korábban. A következő három év alatt az összeírtak száma 17%-kal gyarapodott (ezen belül a családfők száma ugyanannyi lett, mint 1546-ban volt). Ehhez viszonyítva azonban két évtized múlva a nyilvántartásba vettek száma 23%-kai csökkent; a családfők száma nem változott. 1590-re pedig a ki- és beköltözöttek száma majdnem kiegyenlítette egymást: eggyel lettek kevesebben, de ezen belül a családfők száma néggyel apadt. Az első és az utolsó összeírást egybevetve megállapítható, hogy a 44 év alatt végül is a nyilvántartásba vettek száma 37%-kal csökkent. Foglakozásra utaló adatok: 1546-ban 4 juhos gazda (200, 200, 100, illetve 60 db juh), 1559-ben 3 juhos gazda (100, 100 és 100 db), 1562-ben 3 juhos gazda (40 és 25 db), 1580-ban 3 juhos gazda (200, 200 és 125 db), 1590-ben 2 juhos gazda (200 és 140 db). Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 100 kile 220 kile 270 kile 300 kile kevert tized 12 kile 150 kile 120 kile 180 kile árpatized 32 kile — — — lenmagtized — 144 akcse 150 akcse 250 akcse kender- és káposztatized — 25 akcse 20 akcse 25 akcse vöröshagyma- és fokhagymatized — — __ 50 akcse széna- és tűzifaadó — 400 akcse 900 akcse — szalma ára —. — 50 akcse 250 akcse méhkasok száma 10 darab 28 darab 75 darab 130 darab báránytized 50 darab 40 darab 20 darab 20 darab sertések száma — 125 darab 75 darab 125 darab bitang jószág ára — 50 akcse — — menyasszonyadó és hordóadó — — 50 akcse 260 akcse bírságpénz 15 akcse 750 akcse 700 akcse 700 akcse Az első összeírás adatai szerint a megéhetési viszonyok elég szűkösnek látszanak: egy-egy család gabonából átlag 65 kilét termelt. Ennél jobb gazdasági körülményekre utal az, hogy 15 gazdát, a családfők 68%-át kapuadó és dzsizje-adó fizetésére egyaránt kötelezni tudták. Szembetűnő, hogy az összeíró egyetlen darab disznót sem vett nyilvántartásba, pedig, mint a juhnyájak száma (összesen 560 juh volt) mutatja, a lakosság apróállat tartásával is intenzíven foglalkozott. A későbbi összeírok adatai szerint a gabonatermelés fokozatosan növekedett: a családonkénti átlag 1562-re 168 kile, 1580-ra 177 kile és 1590-re 266 kile lett. A juhtenyésztés mellett később számottevő lett a disznótartás és a méhészet is, melyből a saját ellátásukon kívül eladásra is került. 396