Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

akik szintén családfők lettek. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 7 összeírási sorba került nőtlen fiút, valamint 16 beköltözött családfőt és 6 nőtlen fiút. Az 1546-ban összeírtak 44%-a tehát meghalt, de elsősorban a beköltözők révén 20%-kal többet tudtak nyilvántartásba venni, mint 13 évvel korábban. A következő három év alatt a ki- és beköltözők száma pontosan kiegyenlítette egymást, bár a családfők száma ezenbelül hárommal kevesebb lett. Noha ezek száma 1580-ra eggyel növekedett, az összeírtaké 15 fővel csökkent. A következő évtized alatt pedig az összeírtak száma további 8 fővel apadt. A családfők száma is öttel megfogyatkozott 1590-re és így számuk végül kettővel kevesebb lett, mint 1546-ban volt. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 4 juhos gazda (150, 150, 100, illetve 50 db juh), 1559-ben 3 juhos gazda (350, 250 és 150 db), 1562-ben 4 juhos gazda (200, 200, 150 és 150 db), 1580-ban 3 juhos gazda (200, 150 és 150 db), 1590-ben 1 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 300 kile 350 kile 220 kile 220 kile kevert tized 102 kile 260 kile 120 kile 100 kile méhkasok száma 25 darab 413 darab 250 darab 250 darab sertések száma 18 darab 200 darab 23 darab 23 darab báránytized 20 darab 80 darab 25 darab 25 darab vöröshagyma- és fokhagymatized __ 25 akcse — — lencse- és babtized — — 30 akcse 120 akcse lenmagtized — — 70 akcse 170 akcse szénatized 428 akcse — — ;— bitang jószág ára — 250 akcse — — széna- és tűzifaadó — 68 akcse 1100 akcse 1500 akcse szalma ára — — 140 akcse 120 akcse halastó jövedelme — 1000 akcse — — malomkerekek száma, 6 hónapig járó — — 2 2 menyasszonyadó és hordóadó — — 50 akcse 150 akcse bírságpénz 16 akcse 450 akcse 1000 akcse 1024 akcse Az első összeírás adatai szerint a gazdasági viszonyok itt jónak mutatkoznak, mert egy-egy család gabonából átlag 125 kilét és szénából 13 szekérrel takarított be. Ez a szénatermés és a későbbi „bitang jószág ára" tétel fokozottabb marhatartásra utal. Kapuadót és dzsizje-adót egyaránt 15 gazda, a családfők 47%-a fizetett. Az 1562. évi összeíró adatai szerint a gabonatermelés családonkénti átlaga 174 kilére növekedett, bár ezt a megemelt bírságpénz és a méhkasok feltűnően magas száma miatt kritikával kell fogadnunk. Mindamellett a soknak tűnő adóteher miatt a családok száma nem apadt, sőt eggyel növekedett. .. 394