Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 3 juhos gazda (200, 100, illetve 100 db juh), 1559-ben 3 juhos gazda (150, 100 és 100 db), 1562-ben 4 juhos gazda (200, 200, 150 és 75 db), 1590-ben 1 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 90 kile 50 kile 150 kile 200 kile kevert tized 30 kile 20 kile 50 kile 100 kile méhkasok száma 5 darab 35 darab 100 darab 200 darab sertések száma 10 darab 25 darab 85 darab 150 darab báránytized 15 darab 48 darab 30 darab 40 darab szénatized 100 akcse — 170 akcse 170 akcse széna- és tűzifaadó — — 1200 akcse 1150 akcse szalma ára — — 150 akcse 250 akcse lencse- és babtized _ 60 akcse 20 akcse 220 akcse kendertized — 10 akcse — — lenmagtized — — 100 akcse 100 akcse menyasszonyadó és hordóadó — — 60 akcse 260 akcse bírságpénz 10 akcse 30 akcse 100 akcse 650 akcse Az 1546. évi összeírás adatai szerint a megélhetési viszonyok elég szűkösek voltak: egy-egy család gabonából 48 kilét, szénából 4 szekérrel takarított be. Bár a kapuadót és dzsizje-adót fizetők száma (12 gazda, a családfők 48%-a) ennél valamivel kedvezőbb gazdasági körülményekre engedne következtetni. 1562-re pedig még tovább romlottak a termelési viszonyok, a családonkénti átlagtermelés gabonából minössze 29 kile lett. Két évtized múlva azonban ez az átlag 71 kilére, majd 1590-re 130 kilére növekedett. Említésre méltó azonban a juh- és a sertésállomány, melyből a saját fogyasztáson kívül eladásra is kerülhetett. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1940 akcse, Hüszejn, a budai gönüllük agájának árpapénze. 1559-ben 2904 akcse, Haszánnak, a budai gönüllük agájának árpapénze. 1562-ben 2860 akcse, Haszánnak, a budai gönüllük agájának árpapénze. 1580-ban 7000 akcse, Szinán a gönüllük agája, ziámet-birtokos. 1590-ben 9500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 327. KÖNCSÖG puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: „Köncsög puszta, ráják nélkül. A jövedelem 350 akcse: búzatized 20 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 5 szekér." Haszonélvezői Musztafa Nazar és Dervis tímár-birtokosok, akik Ágasegyház és Orgován pusztákkal együtt közösen bírták. 25* 387
