Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

de elsősorban a sarjadékok révén csak 11%-kal írtak össze kevesebbet, mint 13 évvel korábban. Három év múlva az összeírtak száma 7%-kal (bár ezen belül a családfők száma egy fővel) megfogyatkozott. A következő két évtized alatt pedig a ki- és beköltözők száma pontosan kiegyenlítette egymást (a családfők száma ugyan 3 fővel kevesebb lett). 1590-re azonban 24%-kai csökkent a nyilvántartásba vettek száma, de a családfők száma csak 9%-kai lett kevesebb. Az első összeíráshoz viszonyítva tehát a 44 év alatt az összeírtak száma 38%-kai, illetve a családfők száma 28%-kal apadt. Foglalkozásra utaló adatok: 1546-ban 1 diák, 2 kovács és 2 juhos gazda (200, illetve 100 db juh), 1559-ben 2 kovács, 1562-ben 2 kovács, 1580-ban 2 kovács és 1 vándormunkás, 1590-ben 3 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 420 kile 450 kile 400 kile 300 kile kevert tized 116 kile 160 kile 40 kile 113 kile musttized 1500 pint — — — méhkasok száma 75 darab 150 darab 200 darab 700 darab sertések száma 25 darab 250 darab 200 darab 200 darab báránytized 50 darab 100 darab 5 darab 61 darab káposztatized 350 akcse 350 akcse 600 akcse 1600 akcse szénatized 320 akcse 1000 akcse 1000 akcse 1000 akcse széna- és tűzifaadó — 960 akcse 1500 akcse 2000 akcse szalma ára — — 400 akcse 400 akcse lencse- és babtized • 120 akcse 44 akcse 446 akcse lenmagtized __ 72 akcse 100 akcse 250 akcse len- és kendertized — 50 akcse 28 akcse 228 akcse bárány (elletési) jövedelem — 200 akcse 500 akcse 500 akcse menyasszonyadó — — 50 akcse 250 akcse hordóadó — — 300 akcse 300 akcse hagyatéki jövedelem — 650 akcse 500 akcse 500 akcse bírságpénz 250 akcse 450 akcse 800 akcse 1380 akcse Az 1546. évi összeírás adatai szerint a termelési viszonyok jónak mondhatók: egy-egy család gabonából átlag 94 kilót, borból 263 pintet és szénából 5—6 szekérrel takarított be. Hasonlóan jó anyagi körülményeikre utal az is, hogy kapuadó és dzsizje-adó fizetésére egyaránt 32 gazdát, a családfők 56%-át tudták kötelezni. 1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 127 kilére emelkedett, ugyanakkor azonban a szőlőműveléssel teljesen felhagytak. A következő évtizedekben pedig némileg a gabonatermelés átlaga is lecsökkent; 1580-ra 97 és 1590-re 100 kile lett. Külön említést érdemel a falu káposzta termelése, melyről 1580-ban azt is feljegyezték, hogy 3000 db, 1590-ben pedig 8000 db termett. Jelentős lehetett a falu méhészete is, bár az 1590-ben nyilvántartásba vett 700 kas nagyon soknak tűnik. A sertésállomány azonban az utolsó 378