Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

150 akcse búzatized 200 kile 210 kile musttized 500 pint 3 darab sertések száma 8 darab 30 akcse Az összeíró a falu lakosainak anyagi körülményeit rendkívül kedvező színben tűntette fel: egy-egy család gabonából átlag 683 kilét, borból 833 pintet termelt. Ennek megtermeléséhez azonban a falu munkaereje nem volt elegendő és valószínű, hogy ennyit nem is takaríthattak be, hanem az összeíró járhatott el önkényesen: egy-egy családfőt átlag 706 akcse fizetési kötelezettséggel terhelt meg, aminek az eredménye a falu pusztulása lett. A lakosok közül akik nem haltak meg, azok elköltöztek: 2 családfő Szentjakab faluba, 1 családfő pedig Gyöngyös városba (1559-ben csupán a török közigazgatási törvények értelmében írták össze továbbra is Keresztúr faluhoz tartozóknak a 3 családfőt, mivel elköltözésük után még tíz év nem telt el). 1562-ben már csak ennyit írtak az egykori faluról: „Keresztúr puszta, ráják nélkül. Jövedelme 730 akcse." 1580-ban: „Keresztúr puszta, ráják nélkül. Jövedelme 500 akcse." 1590-ben pedig már össze sem írták. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 4240 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben 750 akcse, Sahbej bin Túrna tímár-birtokos. 1562-ben 730 akcse, Ibrahim tímár-birtokos. 1580-ban 500 akcse, Ahmed kethüda ziámet-birtokos. 294. KERESZTÚR puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: „Keresztúr puszta, ráják nélkül, Demsöd falu rájái művelik. A jövedelem 284 akcse: búzatized 14 kile, kevert tized 6 kile és szénatized 8 szekér." Szultáni hász-birtok. 1562-ben: „Keresztúr puszta, ráják nélkül, Demsöd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 730 akcse." Szultáni hászbirtok. A későbbi összeírásokban nem fordul elő. 295. KERESZTÚR puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: „Keresztúr puszta, ráják nélkül. A nevezett puszta mivel régi idő óta üres és elhagyott, birtokba adása jogos. Hamza bég, isztolni belgrádi szandzsákbég a kincstárnak 1000 akcse tapu-illetéket fizetett érte és így 1559. június 10-én neki adatott. A jövedelem 555 akcse: búzatized 20 kile, kevert tized 11 kile és szénatized 25 szekér." Haszonélvezője Bali bin Sáhin tímár-birtokos. 1562-ben: „Keresztúr puszta, ráják nélkül, Vál város és Szentpetre kapuadót fizetők száma 3 fő kevert tized méhkasok száma szénatized 356