Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

megszökött, s mivel sarjadék egyetlen egy sem került összeírásra, csupán a 3 beköltözött, így a nyilvántartásba vettek száma 9%-kai kevesebb lett. Három év múlva a ki- és beköltözők száma kiegyenlítette egymást; az összeírtak száma ugyanannyi lett, mint 1559-ben volt. A következő két évtized folyamán azonban a beköltözők révén a falu lakossága több mint megháromszorozódott. 1590-re a ki- és beköltözők száma ismét kiegyenlí­tette egymást, így az utolsó évtizedben gyarapodás nem történt. Foglalkozásra utaló adatok: 1580-ban 1 vándormunkás, 1590-ben 1 ko­vács és 1 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1559-ben 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 160 kile 70 kile 30 kile együtt: 110 kile kevert tized 24 kile 10 kile 15 kile 25 kile 10 kile musttized méhkasok száma 400 5 pint darab 8 darab 100 15 pint darab 5 5 pint darab 150 70 pint darab sertések száma 25 darab 10 darab 13 darab 5 darab 105 darab báránytized szénatized — 150 akcse — 1 darab 11 darab kincstári rét jö­vedelme — 40 akcse 50 akcse 90 akcse 90 akcse tűzifa- és széna­adó — — 140 akcse 150 akcse 750 akcse szalma ára — — —. 10 akcse 120 akcse káposztatized len- és kenderti­— 10 akcse — — — zed — 10 akcse 20 akcse 10 akcse 210 akcse lencse- és babti­zed — — — 20 akcse 180 akcse menyasszonyadó és hordóadó együtt: 10 akcse bírságpénz 20 akcse 50 akcse 10 akcse 124 akcse bírságpénz fele 15 akcse Az 1546. évi összeírás szerint a gazdasági viszonyok nagyon jók vol­tak: egy-egy család gabonából átlag 230 kilét és borból 500 pintet termelt. E kedvező helyzet ellenére dzsizje-adót és kapuadót egyaránt csupán 2 gaz­da, a családfők 25%-a fizetett, amiből két dologra következtethetünk: az összeíró a falu lakosait anyagi erejükön túl terhelte meg, vagy a faluban két módosabb gazda volt és a többiek nagyobbára nekik dolgozhattak. Az 1559. évi defter szerint, mint említettük, 1546 után mindössze 1 család­fő és 1 nőtlen fiú szökött meg s ezek helyére is három családfő jött, ami arra utal, hogy az adóterhek el viselhetők voltak (illetőleg a termelésre vo­natkozó adatok elfogadhatók). 1559-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 100 kilére csökkent, a bortermelés pedig teljesen megszűnt, ugyan­akkor viszont szénából családonként átlag 23 — 24 szekérrel takarítottak be, ami arra enged következtetni, hogy a lakosok intenzívebb állattenyész­287

Next

/
Oldalképek
Tartalom