Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

209. GYADA puszta, a váci náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: „Gyada puszta, a nevezett [Agárd] falu szántójaként jegyeztetett be. Széna 10 szekér." 1562-ben: „Gyada puszta, Agárd falu közelében, ráják nélkül. Jövedelme 349 akcse." Haszonélvezője Ahmed bin Musztafa tímár-birtokos. 1580-ban: „Gyada puszta, ráják nélkül, Agárd falu közelében. Ali bin Ibrahim és Musztafa bin Mehmed janicsárok kezén, akik a tapu-illetéket lerótták és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 300 akcse" (a tímárdefter szerint 200 akcse). Ekkor a 8200 akcse jövedelmű Varsán faluval és a 200 akcse jövedelmű Szécsénke pusztával egy birtoktestet alkotott, melynek haszonélvezője volt Hüszejn bin Ali, a szécséni várkatonák csapatparancsnoka 1800 akcse és 4 várkatona 1700-1700 akcse részesedéssel. 1590-ben: „Gyada puszta, Agárd falu közelében, Musztafa bin Mehmed és Ali bin Ibrahim janicsárok kezén, akik szántják-vetik és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 200 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 210. GYADAK falu, a budai náhijéhez tartozik 1590-ben vették először nyilvántartásba: 10 családfőt és 3 nőtlen fiút írtak össze; közülük mindössze csak 2 családfőt köteleztek dzsizje-adó fizetésére, ami arra utal, hogy a faluba újonnan települhettek és a lakosokat a lehetőség szerint kímélték. Szolgáltatási kötelezettségeiket nem részletezték, mert azt átalányösszegben állapították meg: viszonylag elég alacsonyan, 1000 akcséban. Haszonélvezőjére nincs adatunk. 211. GYÁL puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1546. évi nógrádi tímár-defterben fordul először elő, 807 akcse jövedelemmel, haszonélvezője Júnusz Szejjidi, a budai beglerbég egyik csausa, tímár-birtokos. 1559-ben: „Gyál puszta. Mivel a nevezett puszta üres és elhagyott és nincs senkinek használatában, birtokba adása jogos. Ezért miután Mehmed bég a tapu-illetéket lerótta, az a tized megfizetésének feltételével a nevére íratott. A jövedelem a tizedekből 750 akcse: búzatized 40 kile, kevert tized 20 kile és szénatized 150 akcse." Haszonélvezője a nógrádi tímár-defter szerint Iszkender Sziroz tímár-birtokos. 1562-ben: „Gyál puszta, Ülle falu közelében, Musztafa bin Ali használatában, aki rétjét kaszálja. A jövedelem 200 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1580-ban: „Gyála [sic!] puszta, Ülle falu közelében, ráják nélkül, Hüszejn Abdullah kezén, aki a kincstárnak 300 akcse tapu-illetéket adott s a tizedet a földesúrnak fizeti. A jövedelem 409 akcse." Haszonélvezője Széf er bin Abdullah tímár-birtokos. 1590-ben: „Gyála puszta, Ülle falu közelében, ráják nélkül. Most Tatai Márton kezén s mivel a régi szultáni defterben is a földesúrnak járó 18 273