Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
1546-ban 1559-ben 1562-ben 1580-ban 1590-ben káposztatized 5 akcse 55 akcse együtt: — — hagymatized — — 70 akcse — — kincstári rét jövedelem 50 akcse 90 akcse — — — tűzifa- és szénaadó — — 280 akcse 800 akcse 800 akcse szalma ára — — — 50 akcse 55 akcse méhkasok száma 5 darab — 28 darab 25 darab 90 darab sertések száma 5 darab 20 darab 35 darab 61 darab 55 darab báránytized 8 darab — 6 darab 20 darab 10 darab bitang jószág ára — — 50 akcse — — menyasszonyadó és hordóadó __ — — együtt: 110 akcse bírságpénz 10 akcse — 50 akcse 120 akcse 250 akcse bírságpénz fele 60 akcse Az 1546. évi összeírás szerint a lakosság szegényes körülmények között élhetett, mert a gabonatermelés átlaga családonként csupán 33 kile és a szénatermésé pedig 3 szekér volt. Ugyancsak a szegénységükre utal az is, hogy dzsizje-adó fizetésére 5 gazdát, a családfők 29%-át, illetőleg dzsizjeadó és kapuadó fizetésére egyaránt csupán 3 gazdát, a családfők 17%-át kötelezték. A falut a későbbi évek során 1559-ig, mint már említettük, emberéletben viszonylag nem érte olyan nagy veszteség, de talán annál nagyobb lehetett anyagi pusztulása, mert 13 év eltelte után a gabonatermelésük átlaga családonként még mindig csak 54 kilére nőtt, bár figyelembe kell vennünk, hogy a szénatermésük viszont családonként 5 — 6 szekér lett, ami már fokozottabb állattenyésztésre enged következtetni. (Az adatsorban a „bitang jószág ára" tétel szintén állattartásra utal.) 1562-re már jobb életkörülmények alakulhattak ki, mert a gabonatermelés átlaga családonként 90 kilére emelkedett, de két évtized múlva ismét 42 kilére esett vissza; az ekkori elszegényedést is jól mutatja, hogy a 31 családfő közül csak 20-at köteleztek dzsizje-adó fizetésre, noha ezt az adót ezekben az években általában már mindenkire kivetették. A következő évtized végére azonban a gabonatermelés átlaga több mint a négyszeresére, 187 kilére nőtt. Az apróállattartása közül ugyancsak megnőtt a méhkasállomány, de kielégítőnek mondható a sertésállomány is, a juhtenyésztés azonban szinte jelentéktelenné vált (1546-ban még 660 db volt). A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 795 akcse, Ali tímár-birtokos. 1559-ben 1737 akcse, Pír Ali tímár-birtokos. 1562-ben 2551 akcse, Júszuf tímár-birtokos. 1580-ban 4312 akcse, Hüszejn, a magas udvar egyik csausa, tímárbirtokos. 1590-ben 6500 akcse, birtokosára nincs adatunk. 203
