Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1590-ben 200 kile 150 kile 240 akcse 900 akcse 150 akcse 140 darab 100 darab 30 darab 260 akcse 20 akcse 600 akcse Az 1546. évi összeírás szerint egy család gabonából átlag 104 kilét termelt. Figyelemreméltó, hogy Dabason ekkor minden családfőt dzsizjeadó fizetésére köteleztek, kapuadó fizetésére azonban csak 5 gazdát, a családfők 25%-át, ami az átlagos arányszámnál alacsonyabb. A termelés szintje a későbbi évtizedek során mintegy 25%-os ingadozással azonos maradt: egy családfő átlagtermése gabonából 1562-ben 125 kile, 1580-ban 93 kile és 1590-ben 125 kile lett. Szembetűnő, hogy 1546-ban nem kötelezték a lakosokat báránytized fizetésére, noha — mint említettük — két gazdának 600 db juha volt. 1562-ben viszont nem tüntették fel a juhok számát, noha báránytizedet fizettek. 1546-ban ugyancsak nem vettek számba egyetlen darab disznót sem, a későbbi évtizedek során pedig elég szép disznóállományról számoltak be; ugyancsak számottevően gyarapodott fel a méhkasállomány is. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2120 akcse, Derjá bin Lokman ziámet-birtokos, a Duna folyó kapu dán ja. 1559-ben 1433 akcse, Hüszejn ziámet-birtokos, a budai vár azabjainak agája. 1562-ben 4330 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 7900 akcse, Dzsáfer tímár-birtokos. 1590-ben 8500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban búzatized 154 kile 150 kile 22 kile kevert tized 54 kile 100 kile 240 kile lenmagtized- és lentized — 25 akcse 40 akcse szénatized 40 akcse — — tűzifa- és szénaadó — 400 akcse 1300 akcse szalma ára __ 100 akcse méhkasok száma 5 darab 90 darab 140 darab sertések száma — 125 darab 100 darab báránytized malomkerekek szá— 20 darab 32 darab ma, 6 hónapig járó menyasszonyadó hordóadó — 1 60 akcse bírságpénz 10 akcse 150 akcse 300 akcse 201