Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben 1580-ban Haszán aga egykori rétje, Ahmed bin Mahmud, Mehmed és Musztafa kezén — — a halastó jövedelme 2500 akcse — tűzifa- és szénaadó — — szalma ára — — mérlegpénz — — menyasszonyadó- és hordóadó — együtt: bírságpénz 60 akcse 68 akcse 1000 akcse 50 akcse 35 akcse 50 akcse 150 akcse 1590-ben 20 szekér 1000 akcse 150 akcse 25 akcse 150 akcse 300 akcse Az 1546. évi összeírás szerint a gabonatermelési átlag egy családfőre számítva 102 kile, egy összeírt főre számítva 55 kile volt. A termés nagyobb részét az a 7 gazda, a családfők 35%-a vallhatta magáénak, akik dzsizjeadót és kapuadót egyaránt fizethettek, rajtuk kívül volt ugyan még öt olyan családfő, akiket csak dzsizje-adó fizetésére köteleztek, ami viszont azt jelenti, hogy ők nem tartoztak az egészen szegény sorsú zsellérek közé. A lakosság egy részének jó kiegészítő megélhetést nyújthatott a halászat, bár ezért elég nagy összegű adót kellett fizetniük. 1562-re az összeírtak száma 30%-kai csökkent, a gabonatermelési átlag családonként 118 kilére, illetve egy összeírt főre számítva 82 kilére emelkedett. A termelési viszonyok a következő két évtized alatt tovább javultak. A lakosok megszerezték maguknak Guti Főd pusztát, melyről az összeíró röviden az alábbit jegyezte fel: „Guti Főd puszta a nevezett [Csörög] falu majorsági szántója, jövedelme a nevezett falu jövedelmével együtt számítatik." Gabonából ekkor egy család átlagtermelése 138 kile, illetve egy összeírté 93 kile lett. Időközben a lakosok szőlőműveléssel is foglalkozni kezdtek, mégpedig nemcsak a saját határukban, hanem a naszáli hegyen, és 1580 körül már egy család átlag 80 pint, illetve egy öszszeírt 54 pint bort szüretelt. A következő évtized alatt sokan költöztek Csörögre, s megélhetésük biztosítására újabb szántóterületet szereztek, melyet az 1590. évi defterben még a falu nevének leírásakor is kifejezésre juttattak: „Csörög falu, Nagy- és Kis-Szór földjével és a nevezett falu Cseke pusztán levő szántóföldjével együtt". Hogyan szerezhették meg ezt a területet a falu lakosai, mikor 1580-ban még török dervisek kezén volt, nem tudni. Az összeíró 1580-ban még így vette nyilvántartásba: „Nagy- és Kis-Szór a nevezett [Csörög] falu közelében, a Gül Baba kolostor dervisei és Jahja szpáhi közös birtoklásában, akik rétjét kaszálják, szántóját vetik és a földesúrnak évi átalányösszeget fizetnek." Ennek a területnek a megszerzése mellett a csörögiek továbbra is bírták a Guti Fődet, amint az 1590. évi összeíró ezt bejegyezte: „Guti Főd puszta, a nevezett falu közelében, a nevezett falu szántója, melynek jövedelme a nevezett falu jövedelmével együtt számítatik el." A falu lakossága azonban nemcsak a szántóterületet növelte a különböző puszták megszerzésével, hanem a szőlőterületet is gyarapította úgy faluja határában, mint a Naszál hegyen, 197