Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Népességi adatok Családfők ^tt?

11 száma fiaik száma 1559-ben 1562-ben 19 18 12 3 Családfők nőtlen testvérei száma 1 1 Egyéb nőtlenek száma összeírtak Dzsizjeszáma fizetők száma 32 22 10 19 Három év múlva tehát már csak a 69%-át tudták nyilvántartásba venni az 1559-ben összeírtaknak. Foglalkozásra utaló adat az összeírásokban nincs. Gazdaságtörténeti adatok 1562-ből búzatized 140 kile kevert tized 95 kile musttized 600 pint kincstári szőlő kendertized és jövedelme 200 akcse káposztatized sertések száma 25 akcse 50 darab méhkasok száma tűzifa- és szénaadó 25 db 380 akcse meny asszonyadó, hordóadó és bírságpénz 250 akcse Az 1562. évi összeírás szerint tehát egy család gabonából átlag 130 kilét és borból 333 pintet termelt, ami közepes életkörülményekre utal. A lakosságot később tehát valami elemi csapás érhette vagy a háború sodorta el, úgyhogy még puszta sem maradt belőle. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 3800 akcse, Ibrahim tímár-birtokos, a budai beglerbég egyik csausa. 1559-ben 2284 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 5705 akcse, szultáni hász-birtok. 130. CSIKÓALJA puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először, de ekkor is csak egészen röviden: „Csikóalja puszta, mivel külön határai nincsenek, Adón falu szántójaként jegyeztetett be". 1562-ben: „Csikóalja puszta, Adón falu szántója". 1580-ban és 1590-ben Szentmihál pusztával együtt írták össze: Csikóalja és Szentmihál pusztákat megművelve, rajtuk ,szállás'-t ütve, a tized és a legelőadó megfizetésének feltétele mellett, Hüszejn a korkmazi párkán kethüdája a régebbi összeírótól, Ferhád bégtől elkérte. Mivel ezek a régi 188