Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
malomkerekek száma, 6 hónapig járó — 2 2 2 menyasszonyadó és hordóadó — — 50 akcse 150 akcse bírságpénz 10 akcse 60 akcse 170 akcse 70 akcse Az 1546. évi összeírás szerint egy család átlagtermelése gabonából 22 kile és borból 43 pint volt, ami rossz életkörülményekre utal. Ugyanez a tény állapítható meg abból is, hogy dzsizje-adó fizetésére ugyan 11 gazdát köteleztek, de a kapuadó fizetését csak 5 gazdára, a családfők 21%ára tudták kivetni. A termelési viszonyok azonban 1559-ben lényegesen jobbnak mutatkoznak, amint erre a földesúri jövedelmek teljes összegéből következtetni lehet, de ez állapítható meg az 1562. évi összeírás vonatkozó adatsorából is, mely szerint gabonából átlag 83 kilét és borból átlag 64 pintet termeltek. Ezután két évtized alatt visszaesett, gabonából 45 kilére és borból 24 pintre, majd 1590-re a gabonatermelés ismét feljavult családonként 129 kilére és a bortermelés átlagosan 59 pintre. B mellett lecsökkent 1590-re a juhok és sertések száma, a méhkasállomány viszont eléggé felgyarapodott. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1010 akcse, Ferhád Hirvát tímár-birtokos. 1559-ben 6380 akcse, Ferhád Hirvát ziámet-birtokos. 1562-ben 6162 akcse, Halil ziámet-birtokos. 1580-ban 6725 akcse, Haszán bin Mehmed tímár-birtokos. 1590-ben 6725 (helyesebben: 7350!) akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 117. CSEKE puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1562. évi összeírásban fordul elő először: ,,Cseke puszta, Radon (Rád) falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 300 akcse", haszonélvezője Dzsáfer aga tímár-birtokos. 1580-ban: ,,Cseke puszta, Ráton (Rád) falu közelében, ráják nélkül, a nevezett falu lakosainak birtokában, akik szántják-vetik és a földesúrnak a tizedet megfizetik. A jövedelem 1000 akcse." Haszonélvezője Mehmed bin Iszkender tímár-birtokos. 1590-ben: „Cseke puszta, Ráton falu közelében, Csörög falu rajainak szántóján és legelőjén kívül [Csörög falu rajainak ugyanis Cseke pusztán volt Nagy- és Kis-Szór nevű szántójuk, 1. Csörög falunál], jövedelme a tizedekből 826 akcse". Haszonélvezőjére nincs adatunk. 176