Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)
Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok
1546-ban viszonylag alacsonyan állapították meg a lakosok szolgáltatási kötelezettségét, mert egy családnak átlag 116 akcsét, 1559-ben viszont már 383 akcsét és 1562-ben 472 akcsét kellett fizetni. 1546-ban egy család termelési átlaga gabonából 94 kile, 1562-ben (1559—1562 körül Nyársapáti pusztát is használták) 319 kile volt, amihez még ekkor 87 pint bor is járult. Figyelmet érdemel, hogy 1546-ban egyetlen malom sem működött, 1562ben pedig már 11. A gabona- és bortermelés mellett azonban gyarapodó tendenciát mutat a disznótartás és a juhtenyésztés, sőt a szarvasmarha- és a lótenyésztés is, amint ezt más források bizonyítják. A váci vámelszámolások szerint 1563. júli 22-től 1564. márc. 9-ig Cegléd városból a váci vámállomáson át 1645 darab szarvasmarhát, 159 darab lovat és 1000 darab birkát hajtottak eladásra. Szabad legyen azonban hengsúlyoznunk, hogy ezek az adatok a Vácon 232 nap alatt befolyt vámbevételek elszámolásából valók, tehát egy egész esztendő állatforgalmának csak a 63,5%-át tükrözik. 1580-ban és 1590-ben Cegléd város átalányösszegben rótta le évi szolgáltatási kötelezettségeit, ezért azokat az összeírásokban nem részletezték. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 23 000 akcse, Mahmud bin Aranid ziámet-birtokos, a budai liva míralaja. 1559-ben 82 500 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 86 525 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 93 000 akcse, szultáni hász-birtok. 1590-ben 93 000 akcse, szultáni hász-birtok. Cegléd város magyar földesurai a Pozsonyban élő óbudai klarisszák voltak (Bártfai Szabó L., i. m. 399 és 401). 1546-ban 1559-ben 1562-ben 1580-ban 1590-ben Az 1559. évi defter szerint az 1546-ban összeírtak közül meghalt 22, mégpedig 18 családfő, 3 nőtlen fiú és 1 egyéb nőtlen (pap); továbbra is ott maradt 27, mégpedig 21 családfő, 6 fiú, akik közül időközben 4 megnősült. Rajtuk kívül 1559-ben összeírási sorba került 11 fiú, közülük 2 már nősen és 1 beköltözött családfő. Az 1546-ban összeírtak 45%-a tehát meghalt és ezeknek csak a felét pótolta az újonnan összeírt leszármazottak száma, beköltözők révén pedig egyetlen egy családfővel gyarapodott a falu la109. CINKOTA falu, a pesti náhijéhez tartozik Népességi adatok •KTS.j.1 Családfők Családfők ^?™; 11 nőtlen flalk testvérei száma 39 9 28 11 51 21 46 12 50 3 szama Egyéb nőtlenek száma Összeírtak száma Dzsizjefizetők száma — 49 25 — 39 25 1 73 54 — 58 45 — 53 50 166