Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben rabok árának ötödrészéből 40 000 akcse 40 500 akcse átkelési illetékből 62 000 akcse 90 091 akcse vámilletékből 85 000 akcse 176 520 akcse birkavámból 5 000 akcse 6 500 akcse kilepénzből 5 333 akcse 3 350 akcse haltizedből 1 550 akcse 4 100 akcse kormánypénzből 5 000 akcse 1 287 akcse vásárvám 1 200 akcse 4 500 akcse mázsapénzből 18 000 akcse 8 000 akcse vásári helypénzből 5 000 akcse 4 615 akcse rabszolga- és lovamból 9 000 akcse 3 440 akcse vásári mértékpénz és bírósági illeték bevételéből 8 000 akcse 11 500 akcse borvámból 33 000 akcse 12 959 akcse mohamedánok és martalócok menyasszony adó j ából 2 000 akcse 3 500 akcse gyertyaöntés, boza-árusítás és birkafej-árusítás bevételéből 20 000 akcse 25 066 akcse a budai vár kapuinál szedett vám bevételéből 6 000 akcse 5 500 akcse vágóhídi illetékből 3 000 akcse 3 200 akcse hagyaték, eltűntek vagyona, talált holmi, állat és rabszolga árának bevételéből; 1562-ben a templomadóval együtt 38 000 akcse 90 000 akcse kincstári boltok, házak és raktárak béréből; 1562-ben 310 helyiség után 92 000 akcse 69 618 akcse pénzváltás bevételéből 500 akcse 500 akcse kincstári fürdők bevételéből 20 000 akcse 6 000 akcse kert adóból 30 akcse — malomkerekek száma 19 20 kinevezési okirat- (berát-) illetékből 50 000 akcse 50 000 akcse bírságpénzből 8 000 akcse (1. alább) gabona-, must- és szénatizedből, a mohamedánok szőlő- és kertadójából és bírságpénzből 193 000 akcse A fenti adatokra vonatkozóan rövid magyarázatként az alábbiakat említjük meg: A rabok árának ötödrésze, a portyázások, várostromok során török katona fogságába került nemmohamedán rab pénzbeli értékének ötöd- részét jelentette, ami a szultánt illette. A rabok pénzbeli értékét például 1552-ben Szeged ostromakor fogságba esetteknél 200—1500 akcséra becsülték. 155