Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

vették az egykor élt 269 családfő időközben összeírási sorba került 45 fiát, közülük 3-at már nősen, valamint 95 beköltözött családfőt és 42 nőtlen fiút. E nagyarányú bevándorlás következtében az összeírt keresztény gyaurok száma a 13 év lefolyása alatt végül is csak 10%-kal csökkent. Az 1546-ban összeírt 101 zsidó közül 1559-ig meghalt 12, mégpedig 9 családfő és 3 nőtlen fiú, továbbá megszökött 70, úgymint 54 családfő, 7 nőtlen fiú és 9 nőtlen testvér. Velük kapcsolatban kell megemlítenünk, hogy 1546-ban és 1547-ben 25 családot vendégként írtak Össze, közülük 6 Isztambulból, 3-3 Kavalából, Vidinből, SzalonikibŐl, Monasztirből, 2-2 Belgrádból és Eilibéből, l-l család pedig Szemendréből, Edirnéből és Brusszából jöttBudára, de 1559-re kivétel nélkül, valamennyien megszöktek, noha már korábban is oszmán uralom alatt éltek; éppen az ő megszökésük jellemzi legjobban a magyarországi török uralom első évtizedét. 1559 után tehát az 1546-ban összeírtak közül csupán 19 maradt Budán mégpedig 9 családfő, 9 fiú, akik közül időközben 5 megnősült és egy nőtlen testvér. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek 1 összeírási sorba került nőtlen fiút, 35 beköltözött családfőt és 3 egyéb nőtlent. E nagy beköltözés ellenére is számuk az 1546. évinek csak az 58%-át érte el. Az 1546-ban összeírt 56 kopt közül meghalt 15, úgymint 12 családfő, 2 nőtlen fiú és 1 özvegyasszony továbbá megszökött 27, mégpedig 24 családfő 1 nőtlen fiú és 2 özvegyasszony; ott maradt 13 családfő és 1 nőtlen fiú. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 9 fiút, közülük 6-ot már nősen és 40 beköltözött családfőt. E beköltözés révén tehát a koptok száma 1559-re 12%-kal növekedett. A későbbi évek adatsorát áttekintve megállapítható a keresztény gyaur családok fokozatos csökkenése, bár 1580-ban 1562-höz viszonyítva 5%-os gyarapodás mutatkozik, de végül is 1590-ben a családfők száma a 46 év előttinek csupán az 52%-át tette ki. Némileg jobb volt a kereskedelemmel foglalkozó zsidók helyzete, mert családfőik száma 1590-re 44%-kal több lett, mint 1546-ban. A koptoknál azonban még nagyobb gyarapodásról szólhatunk, mert családfőik száma 1546-tól 1580-ig 75%-kaí növekedett. Számuk további növekedésével a koptok valószínű 1590-ben is Budán voltak, csak valami ok miatt nem írhatták össze őket, ugyanúgy, mint 1562ben. Ha azonban az 1590-ben itt élt koptok számát 100-ra becsüljük, akkor is azt kell megállapítanunk, hogy az 1546-ban összeírtak száma, gyarapodás helyett, 1590-ben a 86%-ára csökkent. (Összehasonlításul megemlítjük, hogy Kecskemét városában 1590-ben 580 család élt.) A polgári lakosságon kívül Budán tartózkodó török zsoldosokról az összeírások idejéből nem maradtak fenn kimutatások, de egyik-másik évből van olyan tájékoztató adatunk, amiből átlagos számukra következtetni lehet: 1543-ban 2965 fő (Velics, i. m. I. 18.). 1549-ben 1898 fő (Velics, i. m. II. 78.). 1568-ban 1636 fő (Velics, i. m. II. 383.). A Budán állomásozó török zsoldosok száma tehát, amint békésebb idők következtek, szinte majdnem a felére csökkent (a század végén a tizenötéves háború idején természetesen újra felduzzadt, sőt még utána 1628-ban is 2606 főnyi őrség tartózkodott Budán, ekkor azonban, 1627-ben 153