Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben búzatized 40 kile 500 kile 200 kile 200 kile kevert tized 20 kile 300 kile 52 kile 200 kile méhkasok száma 5 darab 95 darab 237 darab 37 darab sertések száma 5 darab 280 darab 125 darab 100 darab malomkerekek száma 1 darab 2 darab — — lenmagtized — 126 akcse együtt: együtt: lentized együtt: 50 akcse 50 akcse kendertized 400 akcse — — babtized és lencsetized — 180 akcse — — gyümölcstized a szigetről — 211 akcse 526 akcse 526 akcse a sziget jövedelme — 1650 akcse szalma ára — 232 akcse 350 akcse 350 akcse tűzifa- és szénaadó — — 2988 akcse 2400 akcse hagyaték-j övedelem — 1500 akcse 200 akcse 200 akcse menyasszonyadó — együt150 akcse 150 akcse hordóadó — tesen : 250 akcse 250 akcse bírságpénz 15 akcse 850 akcse 500 akcse 404 akcse Az összeíró Becsén 1546-ban részrehajló lehetett, mert kimutatása szerint egy-egy család termelési átlaga gabonából mindössze csak 14 kile volt. A 41 családfő közül csupán 15-öt köteleztek dzsizje-adó fizetésre, s ezen az adón kívül egy családot átlag csak 32 akcsónyi szolgáltatási kötelezettséggel terheltek meg. Nyilván ez az alacsony adókivetés is nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a falu lakossága 1559-re több mint megkétszereződött. Ebben az évben azonban már egy erélyesebb összeíró jött, bár részletes adataink nincsenek, a végösszegből azért megállapítható, hogy egy-egy családot 300 akcse fizetésére kötelezett, ami még mindig nem lehetett elviselhetetlen, mert három év múlva is ugyanannyi család élt ott. Az 1562. évi összeírás szerint egy-egy család termelési átlaga gabonából 129 kile lett, de figyelemreméltó a kender-, len-, lencse- és gyümölcstermésük és a sziget is szépen jövedelmezett; ennek hozamát azonban külön nem részletezték. Két évtized múlva helyzetük megrosszabbodott; a kétkerekű malom már nem működött, az összeírtaknak több mint a fele elköltözött, egyegy család gabonatermelési átlaga 44 kilére csökkent. Háztáji keretekben igyekeztek inkább megélhetésüket elősegíteni; intenzívebben foglalkoztak gyümölcstermesztéssel és méhészkedéssel. Ekkor ugyan egy-két család már Kucsiban is külbirtokos volt, de e puszta határán valójában 8 falu osztozott (1. alább). Disznótartásuk 1562 körül elég jelentős volt, családonként 4—5 darab jutott, de 1580-ra ez is lecsökkent 2 darabra. A méhészet viszont éppen 1580 körül lett számottevő: családonként átlag 4 kas méhet tartottak. 110