Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

melhetett-e annyit, mint amit az 1546. évi összeírásban kimutattak, vagy a lakosságot túlzottan megterhelték, ami az életben maradottakat szökésre bírta. Megnéztük ezért a szomszédos Tök falu helyzetét, ahol 1546-ban 7 családfő, 4 nőtlen fiú és 1 nőtlen testvér élt, akiknek a termelési átlaga gabonából 262 kile, borból 714 pint volt, melynek következtében 1 családfőt átlag 400 akcse, Báté családjait pedig ugyanakkor csak 234 akcse fizetésére kötelezték, ennek ellenére Tök falu lakossága 1559-re megkétszereződött, Báté falu meg lakatlanná vált; háborúskodás vagy elemi csapás folytán? Párhuzamos esetként említjük meg az ugyancsak szomszédos Berki falút, melyről 1559-ben az összeíró egyszerűen csak annyit jegyzett fel: ,,a nevezett falu az összeíráskor nem találtatott". 1562-ben: „Nagybáté falu, ráják nélkül; a ráják elszéledtek, kívülről (más faluból) művelik és rétjét kaszálják. A jövedelem: búzatized 30 kile, kevert tized 10 kile, szénatized 400 akcse és Miklós úr rétjének jövedelme 500 akcse." 1580-ban: „Báté puszta, ráják nélkül, Musztafa aga (defter-írnok) birtokában, a jövedelem 100 akcse". 1590-ben: „Báté puszta, ráják nélkül, a jövedelem 100 akcse". A földesúri jövedelem összege és annak haszonélvezői: 1546-ban 2110 akcse, Báli bin Murád tímár-birtokos. 1559-ben 1113 akcse, Báli bin Sáhin tímár-birtokos. 1562-ben 1320 akcse, Jovan bin Zabrag tímár-birtokos. 1580-ban és 1590-ben 100 akcse, birtokosaira nincs adat. 55. BÁTfr falu, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban 6 családfőt írtak össze, akiknek a szolgáltatási kötelezettségük az alábbi volt: búzatized 82 kile, kevert tized 58 kile, musttized 500 pint, méhkastized 10 akcse, sertésadó 30 akcse, bírságpénz 50 akcse és a kincstárt illető halászóhely jövedelme (mely a tímár-birtokos javadalmába nem számít bele) 300 akcse. A viszonyok tehát elég kedvezőek lehettek, mert egy-egy család termelési átlaga gabonából 233 kile és borból 833 pint lett, emellett még a halászat is jól jövedelmezett. 1559-ben: Kisbáté lakatlan. Tehát elpusztult ez a virágzó kis település, ugyanúgy, mint Nagybáté. A defterben a következőket jegyezték fel róla: „A nevezett Báté pusztának rájái nincsenek, elszéledtek. Mivel üresen maradt, Mahmúd simontornyai szandzsákbég kérte és a tapu-illeték megfizetése mellett a földesúrnak járó tizedek megadásának a feltételével az új defterben a nevére íratott 1559. szeptember 24-én. A jövedelem: búzatized 50 kile, kevert tized 21 kile és szénatized 230 akcse." 1562-ben: „Báté falu, ráják nélkül, a jövedelem: búzatized 40 kile, kevert tized 25 kile, szénatized 250 akcse, kender- és káposztatized 11 akcse." 1580-ban: „Báté puszta, Százhalom falu közelében, ráják nélkül, Musztafa aga defter-írnok birtoklásában. A jövedelem átalány összegben 1000 akcse." 105