Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437 - Pest Megye Múltjából 5. (Budapest, 1982)

Regeszták (Oklevélkivonatok) 1002-1437

óbudai apácák Tynye birtokát választják el a nyulakszigeti apácák Chaba birtokától és mellettük dél felől egy harmadikat emeltek János bán részére, innen dél felé a Tazarkutha nevű kúthoz, illetve kis patakhoz jut, s utána ugyanarra a Mezeshegye-hez s innen délnyugat felé kanyarodva egy Nergeshegh nevű hegyhez, ezután pedig Aynardwara-hoz, amely hegy Aynardwara elhagyott vára mellett és alatt van, ahol azután eléri János bán birtokának határát. Átírta Zsigmond király 1405. nov. 28. DL 8647., ZSO II. 924., Bártfai Szabó 490. 1149. 1401. márc. 17. Buda. Zsigmond király meghagyja a budai káptalannak, végezzen határjárást Sambok, Perbar és Monaar községekben. Ugyanis Athya-i Zaar (dictus) László fia Miklós fia János hűtlensége miatt Maróthi László macsói bán kapta a községeket, ám Athya-i Ferenc fia László, Kwke-i Aynard fia Miklós fia János, Geregmezew-i Weer (dictus) László fia Miklós, valamint Domonkos fia János fia Simon, a Sambok-i tárnokmester unokái panaszkodtak, hogy a bán a jogosnál nagyobb területet foglalt el. Átirta a budai káptalan 1401. ápr. 17., DL 8650., ZSO II. 937. 1150. 1401. márc. 27, Zsigmond király Maróthi János kérésére átirja és megerősiti saját 1398. febr. 20-án kelt oklevelét, amelyben Atyai Zaar (dictus) László fia Miklós fia János hűtlensége miatt Kükéi Somrakusnak adományozott birtokokat Maróthi Jánosnak adta, valamint a bácsi káptalan 1398. márc. 25-i oklevelét (ld. 1102. sz. ), amely szerint a király parancsára a káptalan Jánost Sambok, Monar és "'erbar birtokába beiktatta. Eredetije DL 8302. 1151. 1401. ápr. 17. A budai káptalan Zsigmond király márc. 17-i parancsára (ld. 1146. sz.) Maróthi János macsói bán birtokát képző Perbar, Sambor és Monar birtokán határjárást végez el, mert Athyai Ferenc fia László, Kwke-i Aynard fia Miklós fia János, Geregmezew-i 315