Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A lakáshelyzet Pest megyében

A Ráckeve-Makád vasútvonal tervével is foglalkoztak. A lóréviek is beterjesztettek vasútépítési kérelmet. Vülanyvasutat javasolt a járási mérnök Budapest-Dunaharaszti-Áporka-Kiskunlacháza-Dömsöd-Tass vonalon.

107 A ráckevei járásban számba vették a malmokat is. Miután megállapították, hogy a járás területén működő öt gőzmalom, i motoros üzemű és i vízimalom napi összesen 20-25 4 őrlemény teljesítménye nem elegendő, hozzáláttak a ráckevei malom rekonstrukciójához, új gépekkel szükségessé vált felszereléséhez.

108 A fentiekben egy járásban folyó tevékenység bemutatása is - úgy véljük kellő bepillantást enged nyújtani a Tanácsköztársaság alatt működött műszaki hivatalok munkájába. A. lakáshelyzet Pest megyében A Pest megyei tanács intéző bizottsága, a falusi direktóriumok fontos feladatnak tekintették a mezőgazdasági dolgozók lakáshelyzetének a javítását. László Arnold, a közgazdasági osztály vezetője, a megyei intéző bizottság május 10-i ülésén elhangzott tájékoztatójában elmondotta, hogy egy nyomorúságos cselédlakásban, egyetlen szobában sokszor három család is lakik. Becslése szerint a falvakban - főleg az uradalmakban - kb. 18 000 lakást kellene sürgősen építeni ahhoz, hogy a legégetőbb lakásproblémák megoldódjanak. A vármegyei direktórium a járási, városi és községi direktóriumoknak még április 23-án megküldött utasításában úgy intézkedik, hogy - addig is, amíg a Forradalmi Kormányzótanács a lakásügyet a vármegye egész területére kiterjedően rendezi - „a helyi tanácsok községi, illetve városi lakáshivatalt kötelesek sürgősen felállítani. Ennek tagjait válasszák meg és direktóriumi jelleggel három tagból álljon. Az összes lakásügyekben a lakáshivatalok illetékesek dönteni. Határozataik ellen a felek a járási, illetve városi lakásbiztossághoz fellebbezhetnek".

109 A Forradalmi Kormányzótanács már március 28-án intézkedett a Magyar Tanácsköztársaság Központi Lakásbiztosságának a megszervezéséről, amely azonnal megkezdte a munkáját. Ennek során április 4-én tárgyalt 28 Budapest környéki város és község (Albertfalva, Békásmegyer, Budaőrs, Budafok, Budakalász, Budakeszi, Tétény, Cinkota, Mátyásföld, Csepel, Csömör, Dunaharaszti, Erzsébetfalva, Kispest, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentlőrinc, Újpest, Pomáz, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákospalota, Rákoscsaba, Rákosszentmihály, Soroksár, Soroksárpéteri, Szentendre, Törökbálint) direktóriumi küldötteivel a direktóriumok mellett működő lakásbiztosságok felállításáról.

110 A megyei intéző bizottság és általában a tanácshatalom illetékes szervei rendkívül nagy összegeket áldoztak lakásépítkezésekre. Az újpesti lakóházak tatarozására 100 ezer korona előleget utaltak ki. Ceglédnek építkezés céljára 150 ezer koronát folyósítottak. Kalocsa út- és csatornázási munkák végzésére kapott nagyobb összeget. 135