Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdaság helyzete az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben
Gyakori jelenség volt, hogy a gazdasági intéző az értéktárgyakat igyekezett megmenteni a volt tulajdonos számára. Még a termést is elrejtették és így kivonták a közélelmezésből. Pest megye községeiben ennek során 16 ezer mázsa elrejtett gabonát találtak. 54 A Tanácsok Országos Gyűlésén a vidéki küldöttek hiába tiltakoztak a régi birtokosok és gazdasági vezetők visszaélései ellen és követelték azok leváltását, a Tanácsköztársaság vezetői - mivel nem akarták a termelési eredményeket az aratási időben személycserékkel veszélyeztetni - a gazdasági vezetők lecserélését csak őszre tervezték. A zömmel régi vezetők jelenléte a nagybirtokon hozzásegítette az ellenforradalmat ahhoz, hogy egyetlen rendelet kiadásával visszaállíthatta a nagybirtokrendszert. A szocialista nagyüzemek vezetésével megbízott intézők közül csak azokat menesztették, akik a múltban népellenesen viselkedtek. így pl. az isaszegi munkástanács ülésén olyan határozatot fogadtak el, hogy a volt koronauradalmi intéző hagyja el állását, „miután a cselédség ezt a múltban való viselkedéséért határozottan kívánja." 55 Sok esetben a régi tulajdonost, mint megbízottat meghagyták a birtok élén, ezért úgy tűnt, mintha semmi sem változott volna. A helyi direktóriumok a legkülönbözőbb okokból olykor-olykor támogatóivá is váltak a régi földbirtokosoknak. Pl. a tápiószentmártoni direktórium és a Blaskovich-féle gazdaság bizalmi férfiai április 18-án arra kérték a vármegyei birtokrendező főmegbízottat, hogy a kb. 8000 hold területű gazdaság vezetésével és felügyeletével Blaskovich Aladár volt tulajdonost bízzák meg. 56 Úgy látszik, ez gyakori jelenség lehetett, mert Joanovics elnök a megyei intéző bizottság június 9-i ülésén kénytelen szóvá tenni: ,, . . . szomorúan kell látnom, hogy a nagygazdaságok élén még mindég a régi gazdának bérlője vagy rokonai állanak. Ez így tovább nem mehet . . . " 57 A föld-szocializálási rendelet utasításait nem tartották be mindenütt. Számos esetről tudunk, amikor nem szocializáltak 100 holdon felüli birtokokat. így pl. Dömsödön nem szocializálták Kiss Bálint 150 holdas és Hajós Józsefné 112 kat. hold területű birtokát. 58 Sőt, Nagy Imre 365 holdas nagygazda birtokához sem nyúltak. A tulajdonos ezen felbuzdulva, nem adta ki a cselédeknek járó konvenciót! 59 Volt példa arra is, hogy törpebirtokokat szocializáltak. Egy rákosligeti nyugdíjasnak pl. 4,5 holdnyi szőlőjét és földjét is szocializálták, holott - a megyei direktórium elvi álláspontja szerint - „nevezett mint szellemi munkás maga is proletár, aki nyugdíjából megélni nem tud. 60 " A szocializált nagybirtokok helyzetéről, gazdálkodásáról eléggé szűkszavúak levéltári forrásaink. A gödöllői volt koronauradalomról azonban egy helytörténeti munkából nyerhetünk átfogó képet. E szerint a megyei Direktórium mellé rendelt Földbirtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság már március 25-én kérte a munkástanácsot a volt koronauradalom készleteinek felmérésére s a birtok 121
