Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 3. A tanácsok tevékenysége Pest megyében

deleiéivel kapcsolatban ők is a „felülről jövő" diktatúrát nehezményezték. Sőt, június n-én a megyei munkástanács az alábbi határozatot hozta: „Az 1919. június 1 i-én tartott Pest vármegyei Szovjet gyűlés kimondja és tiltakozik az ellen, hogy az egyes népbiztosságok a vármegyének célirányos és a proletárság érdekeinek megfelelő intézkedéseit állandóan keresztülhúzzák, ezáltal a megyei céltudatos vezetést munkájában állandóan akadályozzák. Elvárja a megyei Szovjet, hogy a népbiztosságok a jövőben a fontosabb intézkedéseket a közbeeső tanácsok véleményének meghallgatásával viszik keresztül, nem pedig a felülről jövő diktatúra formájában".

6 A megyei tanács állásfoglalása elvileg helyes ugyan, de a fegyveres intervenció viszonyai között az államhatalom központi szervei sokszor gyors és határozott döntésekre kényszerültek, ami általában kizárta az előzetes véleménykérés lehetőségét. A megyei és községi tanácsok közötti kapcsolatok helyes kialakítását akadályozta a centralizáció elismerésének hiánya, továbbá a városnak és a falunak a kapitalista korból visszamaradt ellentéte is. Az agrárproletariátus legforradalmibb részét kivéve, a parasztság zöme nem volt még áthatva a munkás-paraszt szövetség, a város és a falu közötti együttműködés gondolatától és szükségességétől. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a falusi tanácsok munkájában a proletárdiktatúra helytelen értelmezése folytán túlzott önállósodási törekvéseket is észlelhetünk, akkor nem csodálkozhatunk azokon a zökkenőkön és súrlódásokon, amik a megyei, járási és községi tanácsok együttműködését, valamint a központi szervek ellenőrző munkáját zavarták. A politikai megbízottak között nem kevesen akadtak, akik részben korábbi jelentős munkásmozgalmi tevékenységük révén, részben a proletárhatalom kivívása utáni időszakban tapasztalt vezetői képességeik és forradalmi elhivatottságuk folytán nagy tekintélyre tettek szert az egyes járásokban. Az egyikre jó példa Mikulik József, a KMP első ideiglenes Központi Bizottságának tagja, akit Joanovics kormányzótanácsi biztos május 29-én nevezett ki a monori járás, Cegléd és Nagykőrös városokba.

7 A másik típushoz tartozik Fekete Béla, aki a teljhatalmú politikai megbízott tisztét április 28-tól a ráckevei járásban töltötte be.

8 Czóbel, Fekete, Kellner, Mikulik, Somló és mások működése Pest megyében azt bizonyítja a számunkra, hogy a proletárdiktatúra feladataihoz felnőtt, politikailag jól képzett, kellő mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező politikai megbízottak nagy segítséget voltak képesek nyújtani a megye forradalmi közigazgatásának a tanácsi munkában és az ellenforradalom elleni harcban. * 90