Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 2. A tanácsválasztások - A városi, a járási és a megyei tanácsok megválasztása

Szentendrén április 7-én választott a város lakossága és 1730 szavazópolgár 30 tagú vezetőséget állított a város élére. A direktórium elnöke Kiss Mátyás lett, mert ő kapta a legtöbb szavazatot. Utána Brannauer Károlyné és Glatz Sándor következtek. Ez utóbbi állatorvosi teendői miatt átadta a helyét a szavazatok tekintetében utána következő Molnár Varga Gézának. Az intéző bizottság elnöke is természetesen Kiss Mátyás lett, akinek bőriparos volt a foglalkozása. A bizottság tagjai: Brannauer Károlyné dohánygyári munkásnő, Glatz Sándor állatorvos, Molnár Varga Géza asztalos, Szulyovszky Sándor géplakatos, Stocker István géplakatos, Lieber József földműves. - Kisst és Molnárt a város a megyei tanácsba is delegálta. Kiss később az országos tanácsba is bekerült, Molnár pedig a megyei intéző bizottságba.

46 A direktórium összetétele előbb június 7-én, azután a június 24-i ellenforradalom után megváltozott. Az előző esetben főleg személyeskedés következtében, 24-e után pedig Molnár és Szulyovszky „időnkénti szélsőséges eljárásai" miatt.

47 A megye többi városában lényegében hasonló körülmények között tartották meg a választásokat, melynek során a városi lakosság azokra adta le a szavazatát, akik a múltban kiemelkedő szerepet játszottak a néphatalomért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Az egyes városok jellege, társadalmi-politikai összetétele, az alapvető osztályok közötti erőviszonyok döntötték el az elkövetkező hónapok helyi eseményeinek alakulását. A járási munkás-, katona és földművestanácsok megválasztására csak a községi tanácsok megalakulása után, április 15-20. között kerülhetett sor. A tanács tagjait ugyanis a községi tanácsok küldötteiből választották. A községek lakosságuk számának megfelelő arányban képviseltették magukat a járási tanácsban: minden ezer lakos után egy tagot delegálhattak. A járási tanács megválasztása a falvak küldötteiből alakult választási megbízottak felügyeletével történt, az általános, titkos választójog alapján. A választási megbízott egyben a szavazatszedő bizottság elnöke is volt, s gondoskodott arról, hogy a választás a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányában rögzített határozatok alapján történjék. A járási tanácsok 15 tagú intéző bizottságot választottak. A járási direktórium két tanácsülés között korlátlanul gyakorolhatta a járási tanácsot megillető jogokat. Az ügyek közvetlen vezetését az intéző bizottságból választott 5 tagú direktórium végezte és intézkedéseiről a tanácsülésen számolt be. Tanácsülést szükség szerint, de legalább havonként tartottak. Az államigazgatás járási szintjén a direktórium lényegesen fontosabb szerepet töltött be, mint községi viszonylatban. E helyzete elsősorben nem a járási szervnek kijáró szélesebb intézkedési jogkörből következett, hanem a tanács „küldött" jellegéből. A különböző községekből delegált tanácstagok ugyanis a termelőmunka rovására nem tartózkodhattak rendszeresen a járás székhelyén, hogy testületileg intézzék az ügyeket. 82